Tippek és tévhitek

Mi történik a meglévő tananyagokkal, ha keretrendszert váltunk?

Reálisan felmerülő igény, hogy egy meglévő e-learning keretrendszert szeretnénk új verzióra frissíteni vagy lecserélni egy másikra, annak érdekében, hogy követhessük a felhasználók igényeit és kihasználhassuk a fejlődő technológia nyújtotta új lehetőségeket. A héten ezt a témakört járjuk körbe.

Mi a teendő akkor, ha a meglévő keretrendszerünk már „elavultnak” számít?

Elavultnak akkor nevezünk egy rendszert, amikor már nem vagy nem teljesen tölti be azokat a funkciókat, amiket más, a piacon lévő rendszerek tudnak, vagy üzemeltetése már nem gazdaságos. Elavult lehet egy keretrendszer akkor is, ha a nem tud együttműködni azokkal a böngésző programokkal, amelyekkel a felhasználók el akarják érni.  Nem érdemes halogatni a váltást (új rendszer bevezetés vagy a meglévő frissítését), mert az új technikai lehetőségek új világot nyitnak meg az e-learning előtt is.

Hogyan tájékozódjunk?

Ismerjük meg a piacon található többi rendszert, melyeket általában demó verzióban ki lehet próbálni! Ez azért fontos, mert a legújabb keretrendszerek sokkal több lehetőséget nyújtanak, mint elődeik. Így olyan problémákra is megoldást nyújthatnak, amelyekről nem is tudtunk, mert a felhasználók (még) nem jelezték igényként. Véleményem szerint napjaink egyik legfontosabb követelménye, hogy a rendszer kövesse a technikai fejlődésből adódó igényeket, hogy kellően felkészülhessünk a közeljövőre. Az aktuális trendeket vizsgálva kijelenthető, hogy a jövő a mobil alapú kommunikációban rejlik. A legújabb keretrendszerek már most támogatják a mobilkészülékeken történő tanulást is!

Mi a leggyakoribb félelem a keretrendszer váltás esetén?

Keretrendszer frissítés előtt leggyakrabban azt a kérdést halljuk, hogy “A korábbi tananyagainkat fogjuk tudni használni?”.  A válasz az, hogy természetesen igen, amennyiben a tananyag a keretrendszer által támogatott szabványok szerint készült el. Jelenleg a SCORM szabvány a legelterjedtebb. Ez lehet, hogy ijesztően hangzik, de egyszerűen megfogalmazva ez mindössze annyit jelent, hogy – mivel a tananyag folyamatosan kommunikál a keretrendszerrel –  a kommunikációt ugyanúgy kell értelmezni minden rendszernek. A rendszer így tudja megfelelően értelmezni és eltárolni a tananyagtól kapott adatokat (pl. a tananyag folyamatosan küldi, hogy éppen hol jár az adott anyagban az adott tanuló, továbbá azt is, hogy ki milyen eredménnyel végzett, melyik kérdésre mit válaszolt, stb.). Nyilvánvaló, hogy ha a kommunikációt másképpen, nem szabványosan bonyolítja egymással a tananyag és keretrendszer, akkor a tananyagok az új rendszerrel nem lesznek kompatibilisek.

Általánosságban elmondható, hogy a korábbi tananyagok legtöbb esetben használhatók az új rendszerekben is mindenféle módosítás nélkül. Ha mégsem, mert nem szabványos a tananyag, vagy mert a keretrendszer saját szerkesztő programjában készült, akkor sajnos nincs más választás, mint újra elkészíteni vagy elkészíttetni a tananyagokat. Ennek azért pozitív oldala is van: a tananyagok listája naprakész lesz, kikerülnek azok, amikre már nincs szükség és egyúttal minden tananyag aktualizálásra is kerülni. Természetesen ebben az esetben érdemes már „szabványos” tananyagot készít(t)e(t)ni, hogy néhány év múlva ne kerüljünk hasonló helyzetbe!

A szerzőről

Kiss Péter

Szóljon hozzá