A szervezetfejlesztés egyik kulcs eleme a tudásmenedzsment rendszerének kialakítása. Ez olyan menedzsment eszköz, amely a szervezeti tudással kapcsolatos tevékenységeket tölti be. Támogatja a szervezet szellemi tőkéjének azonosítását, értékelését, hasznosítását, létrehozását, növelését, védelmét, megosztását és alkalmazását. (Davenport, Prusak 2001:28).
A tudásmenedzsment…
- „A tudás megragadásáról és – az intézmény érdekében történő – alkalmazásáról szól” – Sally Drayton, a PricewaterhouseCoopers Angliában dolgozó gyógyszeripari szakembere (Drayton 1999).
- „Olyan céltudatos vezetési folyamat, amely során sikerül megragadni és a cég érdekében hasznosítani a gyakran személyes és kontextuális tudást.” – Marianne Broadbent (1998)
- „A tudás létrehozását, megosztását, mérését, felhasználását, beépítését, valamint feltérképezését takarja” – Paul Quintas, az Open University’s Business School professzora (D’Arcy 2000).
- „Rálátást biztosít a vállalati élet összes aspektusára, a problémákat a maguk teljességében láttatja. Az egyes részlegek, akár az emberierőforrás-menedzsment, akár az információtechnológiai szakemberek, csak korlátozott betekintést nyújtanak” – Geoff Smith, a Cap Gemini Ernst & Young szakembere (Smith 2000).
A tudásmenedzsment elsődleges célja a hallgatag személyes (tacit) tudás felszínre hozása olyan formában, hogy az mások számára hasznosítható legyen. Ezen kívül a feltárt tudás és dokumentált ismeret megosztása is fontos szerepet kap a cég fejlődése érdekében.
Externalizációnak nevezzük a tacit tudás explicitté válását, (megfogalmazását, információvá válását), melynek révén a kimondatlan tudás hasznosítható, tanítható lesz. Minél letisztultabb a megfogalmazás, azaz „láthatóbb a láthatatlan”, annál könnyebben átadható. A tudásmenedzsment előterében álló externalizáció látványosan növeli az intézmények szellemi kapacitását.
Az írásba foglaláson kívül a rejtett tudást többféleképpen felszínre lehet hozni. Ilyen módszerek lehetnek az analógiák keresése, metaforák alkalmazása, példázatok vagy történetek mesélése. Elemzők szerint a vezetők által előadott, akár leírt történetek nagy mértékben betekintést nyújtanak a vezetők tacit tudásába. Ezen kívül a vállalati történetek is mélyebb betekintést nyújtanak a szervezet működésébe, felszín alatt lévő, rejtett tudásukba. Dávid Snowden (2000) technikája az információ szerzésre csupán annyi, hogy mások történetét kezdi mesélni ügyfeleinek, akik ennek hatására saját tapasztalataikat is szívesen megosztják.
A tudásmegosztás legelterjedtebb formája az e-mail. Itt könnyedén kifejezheti magát az ember, a levelet archiválva bármikor visszakereshető az információ. Különböző fórumokon vagy levelező csoportokon keresztül könnyen átjuthat az információ a csoport tagjaihoz. Számos cégnél jellemző a levelező csoportok működtetése.
Tudásspirál
Szervezeten belül megszámlálhatatlan sok, akár egymást átfedő tudásspirál azonosítható. A tudásmenedzsment célja akár úgy is megfogalmazható, mint a tudásspirálok számának gyarapítása, s egyben a spirálok emelkedésének gyorsítása. A tudásspirál részei a következők:
Szocializáció:
A kimondatlan tudás a másik embernek közvetlenül átadható. A mester-tanítvány, vagy újonc-mentor kapcsolat során a tacit tudásból új tacit tudás keletkezik a másik ember fejében.
Kombináció:
Összehasonlítás, összefüggések keresése során új információ létrehozása történik az összegyűjtött elemekből; egyfajta szintézis keletkezik.
Internalizáció:
Az explicit információ megértését követően ismét személyes tudás keletkezik.
Ezek a lépések körforgást alkotnak, emelkedő spirál esetén tudásunk mások számára hasznosíthatóvá válik, ami további információkkal kombinálódik, majd új tudásként épül be, ami ismét átadásra vár (Willard 1999)
Szerző: Burucs Eszter
Források:
Davenport, T. H. et al., (1999) Is KM just good information management? In: Knowledge Management, Mastering Information Management Part Six [a Financial Times melléklete]
Dr. Habil. KECZER GABRIELLA (2016) Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar A tudásmenedzsment és az emberi erőforrás menedzsment kapcsolata – a tudásmegosztás elősegítése a szervezetben
Sándori Zsuzsanna: http://mek.oszk.hu/03100/03145/html/km5.htm (letöltés: 2019.03.12.)
Susan Mendelsohn Kersey (1998) Knowledge Management
