Hatékonyak-e a rapid e-learninggel készített tananyagok?

Talán már olvasóinkban is felmerült  a kérdés, hogy a könnyen és gyorsan elkészített tananyagok mennyire lehetnek színvonalasak, érdekesek és nem utolsó sorban hatékonyak. A http://www.articulate.com/rapid-elearning/ blog egy régebbi cikkében találtam érdekes írást ezzel kapcsolatban. A blog írója 5 olyan tévhitet vizsgál meg, amellyel maga is találkozott korábban. Nézzük melyek voltak ezek:

1. A rapid e-learning módszerrel elkészült tananyagok minőségben kifogásolhatóak

Tény, hogy sok színvonalon aluli anyag lát napvilágot, és az is, hogy vannak remek ötletek, kezdeményezések is. Ezeket a gyöngyszem / hamis gyöngyszem sorozatunkban sorra mutatjuk be röviden,  de egyvalamiben egyet kell érteniük velük azoknak, akik kételkednek a módszerben: nem a tananyagszerkesztő szoftveren múlik a tananyag színvonala. Drágább, összetettebb funkciókra képes szerkesztőkkel is lehet unalmas, kidolgozatlan anyagot létrehozni és egy PowerPointtal is, de ugyanezekkel az eszközökkel igényes, magas minőségű tananyagokat is lehet készíteni, persze ha valaki odafigyel és a korlátokat feszegetve használja kis az eszköz minden funkcióját.

Nincs azzal probléma, ha elsőre nem sikerül elkészíteni a tökéletes tananyagot. Nézzük végig az adott eszköz lehetőségeit, hogyan tudjuk egyedivé tenni, olvassunk cikkeket, blogokat a témában, merítsünk ötleteket mások munkájából, illetve rendszeresen nézzük meg az e-learning témában díjazottak műveit (Efesztivál stb.)

2. Ezek az anyagok csak „másodosztályúak”

Ellentétben az állítással a rapid eszközök egyáltalán nem másodosztályúak. Rengeteg idő és emberi erőforrás spórolható meg, ha kész témákkal, sablonokkal dolgozunk. Ha kihasználjuk a adott eszköz lehetőségeit, nem ragadunk meg az egyszer prezentáció készítésnél, hanem interaktív elemekkel, interakciókkal keverjük a tananyag szövegét, munkánk elsőosztályú lesz.

3. E-learning szakértő nem használ rapid módszereket

Egy e-learning szakértő munkája során több munkafolyamatban vesz részt, nem csupán fejleszt, hanem menedzseri feladatokat is ellát. Ebbe a tevékenységkörbe a rapid módszerek használata/tanulmányozása is szerepel. Miért is kezdjen el leprogramozni egy FLASH fájl-t, ha azt pár perc alatt elkészítheti az adott eszközzel? Ez persze nem minősíti le munkáját, az eredmény ugyanaz, de az idővel takarékoskodott.

4. Bárki tud ilyen módon tananyagot készíteni, nincs szükség e-learning fejlesztő csoportokra

Noha a rapid e-learning jelenség már több éve megjelent, nem látszik, hogy visszaszorítaná az e-learning fejlesztő szakértők munkáját. Állításunkat egy rövid magyarázattal támasztanánk alá. Mint ahogy az informatikában az megszokott napról-napra, hétről-hétre látnak napvilágot új verziója szoftverek, új szerkesztők, új fejlesztő eszközök. Egy jó e-learning fejlesztő naprakész ezeken a területeken és nem csupán a tananyag készítéséhez ért. Van érzéke a design-hoz, pedagógiához, a használt fejlesztő eszközöket is magabiztosan kezeli. Akinek viszont a napja nem egészben szól tananyag fejlesztésről, nagy valószínűséggel reked meg a PowerPoint prezentációk konvertálásánál. Nagyon fontos tehát az önfejlesztés, látókörünk kiterjesztése. Erre az első pontban említett lehetőségeken túl, nézzünk utána, hol lesz a legközelebbi e-learning konferencia, vegyünk részt fórumokon.

5. A rapid módszer nélkülözi a kreativitást

Alaptalan feltételezés, hogy a rapid e-learning anyagok egyhangúak, egyformák, élvezhetetlenek. A kreativitás egy olyan dolog, amely egy valamin múlik, méghozzá a tananyagot készítő személyen. Sok múlik természetesen a használt eszköz lehetőségeitől, de lássuk be annyi látványos funkcióval látták el ezeket a rapid eszközöket, hogy kísérletező kedvvel, fantáziánk szabadjára engedésével nem lesznek egyhangúak az elkészült anyagok. Példa kedvéért néhány ötlet:

• Használjunk animációkat a ClipArt galériából, de kis gyakorlással akárki készíthet mozgóképet
• Ne ragaszkodjunk a felsoroláshoz: jelenítsük meg a szövegeket buborékba, képek mögé rejtve, amelyek eltűnnek stb.
• Folyamatosan készítsünk sablonokat, amelyekhez navigációs gombok, betűkészletek tartoznak
• Látogassunk inspirációs célból hazai és külföldi blogokat, fórumokat (tipp)
• Nézzük meg az e-learning díjazottak munkáit
• Keressünk demo anyagokat (Például itt vagy itt)

 

Merült fel bennetek ezekhez hasonló tévhit? Meg tudjuk cáfolni?