Egyetemi éveink alatt sok féle kurzussal találkozunk. A mintaterv tárgyain túl legendák járnak arab varázslástan, a görkorcsolyázva városnézés, és a Tolkien kurzusról is. Miért népszerűbbek ezek a kurzusok, mint a „simák”?
Eddigi négy évnyi tapasztalatom szerint bármilyen érdekesnek is tűnik egy-egy kurzus, akár a tematika, akár a cím alapján, ez még nem feltétlen jelenti azt, hogy a hallgató élvezettel gondol rá, akár utólag is. Ami viszont biztos sikert garantál (ha jól van megcsinálva!), az az e-learning, vagy a blended-learninggel támogatott kurzus, újszerű és sokszínű jellege miatt.
Előző bejegyzésünkben írtunk a két legnépszerűbb keretrendszerről, a Canvas-ról és a Moodle-ről. Röviden: mind a kettő ingyenes, rendkívül felhasználóbarát, és gyakorlatilag az összes hallgatói és oktatói igényre megoldást kínál. Most nézzük meg miért érdemes ezeket használni.
Milyen lehetőségeket kínálnak?
Akár e-learningről, akár blended-learningről van szó, az idő-és energiahatékonyság nagyon meghatározó szempont. E-learningnek nevezzük azt a kurzust, ahol a kontaktórák helyett a hallgatók online tanulják meg a tananyagot, és online is vizsgáznak, a tanárral nincsenek személyesen kapcsolatban, hanem az adott e-learning keretrendszerben kommunikálnak. A blended-learning típusú kurzusok pedig azok, ahol a digitális tananyagot személyes konzultációk egészítik ki, azaz a hallgatók a tananyagot és a feladataikat a keretrendszerben kapják meg, viszont ezt meghatározott időközönként kiegészíti kontaktóra, ahol akár a gyakorlati dolgokat végzik el az oktatóval közösen, akár vizsgáznak, akár csak egy személyes konzultációt, a kérdések megbeszélésének lehetőségét kínálja.
A legfontosabb, hogy a kurzus logikailag követhető legyen, átlátható modulokkal. A következő kulcsszempont a kurzus változatossága, sokszínűsége. Azaz, tartalmazzon szöveges, képi, videós, és hanganyagot, egyéni, és csoportos feladatokat, kiegészítő információkat. Ez nem csak azért érdekes, mert így egészen biztosan nem lesz unalmas, hanem azért is, mert minden hallgató tanulási stílusa különböző, így minél több opciót kínálunk fel nekik, annál könnyebben megtalálják a hozzájuk illőt. Nem arról van szó, hogy a lexikális tudásanyagot fel kellene raknunk PDF fájlban, videóra véve, lerajzolva, elmesélve, elég, ha például a kurzus törzsanyagát tartalmazó PPT-hez tartozó kiegészítő videók linkjeit feltöltjük a modulba. Akár konkrét videókat, podcastokat, szakirodalmat, akár csak elérhetőségi linkeket, hogy hol találhatjuk ezeket. Minél konkrétabb modulokat álíltunk össze, annál könnyeb mindkét félnek követni a valódi tanulást. A keretrendszerek jó lehetőséget adnak a hallgatók együtt dolgozására is, hiszen könnyen belinkelhetünk olyan külső alkalmazásokat, mint a Padlet mondjuk, ahol valós időben tudnak a hallgatók brainstormingolni a világ bármely pontjáról, egy virtuális táblára feldobálva ötleteiket. A harmadik legfontosabb lehetősége ezeknek a keretrendszereknek az osztályzás megkönnyítése. A modulokon belüli feladatokra ugyanis beállíthatja az oktató a pontokat, és onnantól kezdve automatikusan vezeti a keretrendszer a ponttáblázatot, amit a hallgató bármikor, bármilyen szűréssel (feladatonként, vagy modulonként, vagy egészében; az összes hallgatóhoz viszonyítva, vagy csak a sajátját – ezek mind attól függenek hogyan állítja be az oktató láthatóságukat). A kurzus végén pedig az oktató egyszerűen a táblázat alapján, ahol pontként és százalékosan is megjelennek az eredmények, átvezeti az osztályzatokat a leckekönyvbe.
Miért fontos ez a hallgatóknak?
Hallgatóként számomra nagy könnyebbség, ha nem órára kell bejárni, hanem bármikor a laptopomról, vagy akár a telefonomról tudom végezni a kurzust. Fontos, hogy sokkal gyorsabb a visszacsatolás, a tesztek után rögtön megtudom az eredményem, és a helyes válaszokat is, így könnyebben rögzülnek azok. Az osztályzás megkönnyítése nem csak az oktatóknak jobb, hanem nekünk hallgatóknak is, hiszen bármikor láthatjuk, hogy állunk, mit kell még teljesítenünk az elérni kívánt osztályzathoz. Végül, de nem utolsó sorban nagy pozitívuma az ilyen kurzusoknak, hogy bármikor visszanézhetőek. Míg a jegyzeteinket ritkán olvassuk vissza egy-egy információt keresve, ha az csak néhány kattintásra van tőlünk, akkor sokkal nagyobb eséllyel hívjuk elő azt, és a többszöri visszacsatolással jobban rögzül az információ. Ide tartozik az is, hogy míg egy leírt jegyzet hamar elavul, a digitális jegyzetek mindig up-to-date tartalommal rendelkeznek.
Az élethosszig tartó tanulás nem az iskolapadban zajlik, hanem digitálisan, ezért is érdemes minél több online tanulási lehetőséggel találkozni, hogy később, az oktatásból kikerülve saját fejlődésünket is könnyedén tudjuk menedzselni. Következő cikkünkben ezekről a tanulást segítő kiegészítő lehetőségekről fogunk beszélni.
