Az ösztökélt, vagy nudge-okkal történő tanulás megoldást nyújthat számos olyan munkahelyi problémára és felmerülő kérdésre, melyeken a K+F szakemberek a mai napig törik a fejüket.
Nézzük meg pontosan mit jelent az ösztökélt tanulás és hogyan hasznosíthatjuk azt munkánkban! Cikkünkben összeszedjük, melyek a legfontosabb információk, amiket érdemes tudni az ösztökélt tanulásról.
A K+F szektorban dolgozók számára mai napig a legfontosabb kérdés, hogyan fejlesszék a tanulási kultúrát a szervezeteken belül. Újabb és újabb módszereket keresnek, hogy elérhető tanulást biztosítsanak a munka áramlásában, törekedve arra, hogy minél hatékonyabb válaszokkal szolgáljanak a munkavállalókat érintő kihívásokra.
Pontosan mit jelent a Nudge elmélet?
A Nudge koncepció, mellyel mind a viselkedéstudományok, mind a politikai és gazdasági elméletek egyre inkább foglalkoznak, leginkább úgy fogalmazható meg, mint egy elmélet, mely szerint nemcsak érdemes, de muszáj pozitív megerősítést és közvetett javaslatokat alkalmazni azért, hogy befolyással legyünk az egyéni és csoportos viselkedésre, és döntéshozatalra. Egyszerűbben megfogalmazva, a nudge gyengéd nyomás, kisebb tanács a helyes irány felé. Lehetőséget ad az embereknek, hogy tanuljanak és helyesen cselekedjenek.
A nudge-ok, vagy ösztönzők, tanulás szempontjából, olyan médiumokon keresztül fejthetik ki hatásukat, mint az email, üzenetek vagy a szervezeti LMS. A Google ’whisper’ kurzusai tökéletes példát mutatnak a Nudge modell tanulásban való használatára. A whisper kurzus egy email sorozat, olyan javaslatokkal, melyeket a menedzserek kipróbálhatnak például csapatmegbeszélések során. Tíz hetes kurzus során, a menedzserek a whisper javaslatainak felhasználásával építhetik ki csapatuk ’’pszichológiai védelmét”.
A Nudge fontossága a K+F közösség számára
Miért olyan fontos ez az elmélet? Ezt leginkább valós pédákon keresztül tudjuk bemutatni.
- Az egyik legnagyobb kihívás, mellyel minden szervezet vezetői meg kell, hogy küzdjenek munkájuk során, hogy hogyan lehet biztosítani a dolgozók számára a megszerzett tudás fennmaradását. Órákat tölthetünk el tréningeken, érezhetjük úgy, hogy rengeteget tanultunk, mégis hamarabb elfelejtjük a dolgok nagy részét, mint hogy használnunk kellene a megszerzett tudást. Ebbinghaus, akinek munkássága jelentette az emlékezetkutatások kezdetét, felejtési görbéjében arra mutat rá, hogy a megszerzett tudás majdnem 60%-a elveszik kevesebb mint egy óra alatt. Ennek egyik fő oka a megerősítés hiánya. A tanulók ösztönzése, például időszakonkénti megerősítő tréningekkel egy lehetséges út a tudás megtartásának növeléséhez.
- A K+F szakemberek számára a képzési kultúráról egyre inkább a tanulási kultúra fejlesztésére tevődik át a hangsúly. De vajon hogyan lehet a dolgozókban is erősíteni ezt az átállást? A mai tanulók szeretik, ha tanulásuknak értelme, iránya, célja van. Azonban a tanulás több kell, hogy legyen, mint egy úticél, inkább egy utazás. A nudge-ok nyomás nélkül is kiválló eszközt nyújtanak arra, hogy a tanulók képessé és motiválttá váljanak arra, hogy irányítsák saját tanulásokat és felelősséget vállaljanak azért.
- Kétféle probléma ütközik gyakra egymással a fejlesztések során: a sürgős és a fontos. Ez régen is ugyanolyan érvényű probléma volt ez, mint manapság. A sürgős problémák soha nem fontosak és a lényeges problémák soha nem sürgősek. Mindez természetes, azon emberi tulajdonságunkban gyökerezik, hogy szeretünk befejezni elkezdett feladatokat, és frusztrálódunk, ha félbe kell szakítani azokat. Napjaink tanulói, törekednek arra, hogy ezt a frusztrációt elkerüljék munkahelyükön, így azonban nem tudnak megfelelő időt találni a tanulásra. A K+F vezetőknek épp emiatt szükséges a tanulást a munkafolyamatba építeni, nem a munkán kívüli teendővé tenni.
Nudge használata a tanulás tervezésében
Íme, négy dolog, melyekre muszáj odafigyelni az oktatási programok előkészítése során ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk alkalmazni a Nudge elméletet.
- Tegyük személyessé és vizuálisan ösztönzővé!
Az unalmas tanulási tapasztalatok nem fogják elkötelezetté tenni a tanulót úgy, mint a látványos vagy vizuálisan ösztönző kurzusok. Érdemes olyan oktatási megközelítést alkalmazni, mely segít abban, hogy a tanuló könnyebben megértse és emlékezzen megosztott tartalomra nudgeok segítségével. Tegyük személyessé a szerzett tapasztalatokat és a nudge-ok növelni fogják a siker esélyeit.
- Megfelelő időben!
Ösztönzőket akkor érdemes bevonni, mikor leginkább szükség van rájuk, például munkavégzés során történő teljesítménytámogatásként, meghatározott időközönként megerősítésként, vagy egy fontos időpontra való figyelmeztetésként. A túl korai ösztönzés akár hiábavaló is lehet, így érdemes a megfelelő időpontot kivárni.
- Játsszunk kicsiben!
A mikrooktatás az egyik leghatékonyabb oktatási stratégia, melyet nudge-ok létrehozásához és alkalmazásához is használhatunk. Az ösztönzések során fontos, hogy rövidek és konkrétak legyenek a minél jobb eredmény elérése érdekében. Ez az, amiben a mikrooktatás rövid és lényegretörő jellege segíthet. Ráadásul további előnye, hogy a nudge-ok különböző eszközökön is elérhetővé tehetők általa.
- A tanuló visszajelzése fontos!
Mindig jó ötletnek bizonyul, hogy visszajelzést kérjünk a tanulók teljes tapasztalatáról, így helytálló következtetéseket vonhatunk le arról, hogy hogyan és miként tehetjük mégjobbá módszereinket.
Reméljük cikkünk segített rávilágítani arra, mennyi mindenre használható ez az elmélet, és miért érdemes megfontolni, hogy nudge-okat alkalmazzunk saját szervezetünk fejleszése érdekében.
Forrás: https://elearningindustry.com/Nudge-learning-in-workplace
