Blogunk célja, hogy megismertessük az e-learningben rejlő lehetőségeket az érdeklődőkkel, most egy külföldi cikk alapján mutatunk be olyan mítoszokat, tévhiteket, amelyek manapság már nem helytállóak e-learninget illetően. Első részben a szükséges eszközökről és azok stabilitásáról lesz szó.
- A technikai megbízhatatlan és túl nagy az eszközigénye
Sokan gondolják, hogy az e-learninges rendszerek instabilak, bármikor elveszhetnek a riportok, elért eredmények. És egyébként is, a hozzá szükséges eszközök is drágák, beszerezhetetlenek. Ezek mind alaptalan félelmek, nézzük miért.
Elsősorban az instabilitásról: A tananyagokat általában egy keretrendszerben helyezik el az oktatók, amely folyamatosan figyeli, hogy az adott hallgató hol jár a tananyagban, melyik tesztet hány százalékra teljesítette. Bizonyos keretrendszerek képesek olyan összetett riportokat generálni, amelyben az is látszik, hogy a tanuló mikor hova kattintott, hány percet töltött a tananyagban és hányszor próbálkozásra oldott meg egy adott feladatot. A hallgatók tevékenysége folyamatosan naplózva van, és a tananyagszerkesztők is rendelkeznek biztonsági mentés funkcióval, így nem nagyobb az instabilitás esélye, mint más, számítógéppel végzett munka esetében.
Szükséges eszközök: Valószínűleg magától értetődik, hogy a távoktatáshoz egy számítógépre és internet hozzáférésre van szükség, és valljuk be, nem nehéz olyan helyet találni, ahol megvalósíthatjuk e-learninges tanulásunk. Gondolok itt az internetkávézókra, információs központokra, könyvtárakra.
E-learninges tananyagok gépigénye: A fejlesztők törekednek arra, hogy az elkészült tananyagok minél kisebb terjedelműek legyenek, ezáltal téve zökkenőmentessé a tanulást, így nem kell attól félnünk, hogy a tananyag esetleg „lassan tölt be”, vagy akadoznak a multimédiás elemek.
[…] tanulók nyomonkövetéséről már írtunk az első részben és a tudásfelmérésről is írtunk már. Ezen a héten tévhiteket bemutató sorozatunkban azt […]