Miért is érdemes bevezetni e-learning rendszert egy -akár jól működő- vállalatban? – merülhet fel a kérdés sokakban.
A válasz egyszerű: Lépést kell tartani a technikai fejlődéssel, mely hosszútávon a versenyelőny megtartását eredményezi. Nem szabad hátradőlni és azt hinni, hogy a siker magától jön. Tenni is kell érte. Ehhez szükséges, hogy a szolgáltatásunk minőségét folyamatosan ellenőrizzük, illetve javításuk. Fontos, hogy jól ki tudjuk használni az emberi erőforrás nyújtotta lehetőségeket. Egy jól előkészített e-learning rendszer segítségével ez is megoldható. Csökkenthetjük a kockázatokat, illetve új piacokra törhetünk be.
Erről találtam egy jó cikket az eLearn Magazine-ban, egy kétrészes cikksorozat formájában. Az első részben az e-learninget közgazdasági nézőpontból közelíti meg, míg a második részben arról ír a cikk szerzője, hogyan lehet vállalati környezetben kiépíteni egy e-learning rendszert úgy, hogy az mérhetően támogassa a stratégiai céljaikat. A cikkből készített kivonat az alábbiakban olvasható:
Az e-learning eredményességének és hatásának mérése
Hogyan lehet mérni egy több üzleti célt is támogató e-learning infrastruktúra hatását?
A hat legfontosabb üzleti cél:
1. termelékenység javítása
2. minőségjavítás
3. humán erőforrás irányítása
4. kockázatcsökkentés
5. megmaradás a meglévő piacokon
6. új piacokhoz hozzáférés
Az alábbiakban mindegyik pontot külön elemezzük és példákkal illusztrálva mutatjuk be.
1. Termelékenység javítása
Ha az e-learning rendszerrel a termelékenység javítása célunk, akkor az üzleti értelemben annyit jelent, hogy a termék a korábbinál gyorsabban, vagy olcsóbban kerül előállításra vagy legalább ugyanakkora mennyiséget vagy ugyanolyan minőséget eredményez. Jobb esetben mindkettő javul.
Példa: Több munkavállaló férhet hozzá hasonló költségeken egyes a tananyaghoz, mint korábban.
Másik példának az értékesítéssel foglalkozó személyzetet lehet megemlíteni. Ha az oktatást e-learning tananyagok segítségével oldják meg az esetükben, akkor csökken az oktatóteremben töltött idejük. A megtakarított időben a megrendelőkkel / vásárlókkal foglalkozhatnak.
2. Minőségjavítás: Ha az e-learninggel a minőséget kívánjuk javítani, akkor specifikusan a munkafolyamat olyan fázisaiban kell alkalmaznunk, ahol az üzletnek javulnia kell – akár sebesség, pontosság vagy üzleti logika terén. Ugyancsak javíthatjuk az e-learning segítségével azokat a fázisokat, ami kritikus, azaz a végtermék minőségének romlását eredményezheti. A rendszer bevezetése esetén a munkavállalók hatékonyabban tudják elvégezni a munkájukat, a vevők pedig jobb lehetőségekhez jutnak, komplexebb szolgáltatásokat vehetnek igénybe.
Példa: Orvosi klinika esetén e-learning segítségével az egészségügyi dolgozók olyan modulokkal lehetnek ellátva, amik segítenek egyes diagnózisok felállításában és a kezelésspecifikus betegségekben – a tünetek, betegtörtének és gyógyszerek alapján.
3. Humán erőforrás irányítása
Az e-learninget használhatjuk a humán erőforrás irányítására is. Ez esetben a rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a vállalathoz vonzza a tehetséges és tapasztalt munkaerőt, ezzel biztosítva a versenyelőnyt.
Több telephelyen működő vállalatok a kollaboratív eszközöket veszik igénybe a vezetők és a munkavállalók közti kapcsolattartásra. Mindenki hozzáférhet a közös tananyagokhoz, mely segíti a munkájukat. Az e-learning a munkavállaló szakmai fejlődését segíti elő, amihez másképpen nem férhetne hozzá. Ilyenek pl. személyiségfejlesztő vagy time-menedzsment kurzus. Az e-learning támogatja a vezető- és menedzsment-fejlesztő programokat is, melyek blended learningként működnek (azaz ötvözve a hagyományos oktatást az e-learninggel). Ezek elősegítik a cégen belüli kapcsolatok kialakulását és a már meglévők fejődését. Az e-learning növeli ennek hatékonyságát azzal, hogy térben és időben bárhol és bármikor elérhető a jövőben is az oktatási anyag. Ez különösen fontos az olyan tudásalapú vállalatoknál, ahol a tudás nagy része tacit (azaz ösztönökben rejlő tudás).
Példa: Multinacionális vállalatban az e-learning előnyeit tudásmenedzsment projektekben is kihasználhatjuk, mellyel képesek vagyunk begyűjteni a kilépő szenior vezetők tudását modulokba, üzleti szimulációkba rendezve. Később ezt az információt használjuk fel az online vezetőfejlesztő programok alapjaként.
Másik példának egy multinacionális mérnöki vállalat említhető meg, ahol a mérnökök a világ minden táján szétszórva dolgoznak. Összefogásukra olyan kollaboratív tereket lehet létrehozni, amik segítségével a különböző platformokon tudják ugyanazokat az alkalmazásokat használni, meg tudják beszélni a kérdéseket. Minden projekt-térnek lehet hozzáférése a vállalat szakértői tudásához.
4. Kockázat csökkentése
Ez esetben az e-learninggel elkerülhetjük a volatilis kockázatokat, a bizonytalan üzleti környezeteket illetve a gyorsan bizonytalanná alakuló piacokat. Erre elsősorban a tőke- és infrastruktúra-intenzív vállalatoknál van szükség – mint például a gyógyszeripar illetve az innovatív cégek.
Az e-learning a vállalaton belül lehetővé teszi olyan naprakész tudás és társasági szabályrendszer szétosztását, amik a környezeti változásokra – akár egyéni szerepkörökre bontva – képesek válaszolni.
Példa: Egy biztosítóvállalat arra tudja felhasználni az e-learninget, hogy biztosítsa a dolgozók tudásának naprakészen tartását az aktuális piaci információkkal kapcsolatban.
Másik példa: K+F csapatoknak összeállított e-learning az aktuális projektjeikről. Ezáltal lehetőségük van megosztani egymással vállalaton belül, hogy hogyan állnak egyes feladatokkal. Így jobban áttekinthető lesz kockázatkezelés és eredményesség szempontjából.
5. Meglévő piacok megtartása
A rövid életciklusú termékekkel foglalkozó gyorsan fejlődő üzletágakban alapkövetelmény az oktatási anyagok gyors hozzáférhetősége a versenyképesség megőrzése érdekében.
Ezeknél a vállalatoknál az e-learning használata nem kérdés, ugyanis ha a személyzetet nem kap folyamatosan megfelelő oktatást, esélytelen a vállalat piacon maradásra.
Példa: Olyan, gyorsan fejlődő technológiával dolgozó- vagy szoftvergyártó vállalat esetén használható az e-learning, ahol a termékek terjesztéséhez szükség van könnyen és gyorsan feldolgozható információra.
Másik példának hozhatóak fel a Call Centerek. Ahhoz, hogy a Call Centerek előnyre tegyenek szert a piaci részesedésben, feltétel a gyorsaság, pontosság, következetesség, termelékenység és a profitabilitás.
6. Betörés új piacokra
Az e-learningnek azért van nagy szerepe az új piacokra történő belépés esetén, mert a meglévő infratruktúra keveset tud az új területről (legyen szó akár az új földrajzi helyről, a termékcsaládról vagy az új piacról) Ilyen esetben az egész vállalatot átfogó oktatás szükséges a tervezéstől a beszerzésen, termelésen, marketingen és eladáson át egészen a szolgáltatásig.
Az e-learning segítségével olyan már rendelkezésre álló információhoz juthatunk hozzá, melyre különböző területeknek is szükségük van.
Példa: Skóciában a KKV konzorciuma, olyan megosztott e-learning platformra fizet elő, melyben esettanulmányokat találnak az Európai Uniós piacra jutásról.
Másik példa egy fogyasztói termékeket gyártó multinacionális vállalat, aki az e-learning rendszerében terjeszti a multikulturális tudást, szimulációkat és esettanulmányokat, melyekkel azt mutatja be, hogy hogyan kell a különböző országokban üzletet kötni. Csoportmunkára is kiváló lehetőséget nyújt ez a rendszer.
Szerző: Patrick Lambe (tudásmenedzsment és e-learning tanácsadó, Szingapúr)
Forrás: Eredeti nyelven a teljes cikk itt olvasható:
1. rész
2. rész
