Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a képek és egyéb izgalmas kiegészítők fontosságával. Bemutattuk, hogyan érdemes használnunk ezeket annak érdekében, hogy az átadandó tudás megértetését szolgálják. Most az interaktív elemekkel foglalkozunk egy kicsit bővebben.
Mi is az interakció? Az e-learning kapcsán interakciónak nevezzük a tananyag azon részeit, amelyek a tanuló aktív közreműködését igénylik a továbbhaladáshoz (kivéve a „tovább” és „vissza” gombokat, valamint a PowerPointból ismert kattintásonként megjelenő sorokat). Az interakciók során a tanulónak gondolkoznia és/vagy cselekednie kell.
Legyünk célratörők!
Mielőtt belekezdenénk az interaktív elemek beillesztésébe, érdemes átnéznünk és újra átgondolnunk tananyagunkat, hogy tanulóink számára valóban hasznos információkat tartalmaz-e. Egészen pontosan arra gondolunk, hogy más módon kell megfogalmaznunk egy pénzmosás elleni e-learning anyagot a központban dolgozó vezetői asszisztens és a bankfiókban ülő ügyfél kapcsolattartó számára. Fontos, hogy az anyagban a számunkra fontos információk legyenek benne érthető és élvezhető módon.
A tananyag témája nem befolyásolja az interakciók létrehozását, hiszen bármilyen tananyagba lehet interakciókat „csempészni”, mégis mindenkinek azt javasoljuk, hogy mielőtt tananyagát feltölti jobbnál jobb interakciókkal, győződjön meg arról, hogy a tanulók értékelni fogják-e az interaktív elemekkel tűzdelt tananyagot. Itt is érvényes a szabály, miszerint ne azért építsünk be valamit a tananyagba, mert lehetőségünk van rá, hanem azért, hogy az támogassa a megértést és a tudás elsajátítását.
Tipp:
• Érdemes a tanulókkal előbb egyeztetni, meghallgatni véleményeiket, javaslataikat, hogy miként építenék fel saját tananyagukat.
Hagyjuk a tanulót kibontakozni
Bár sok esetben tökéletesen megfelel a célnak egy lineáris tananyag, melyben a tanuló a tovább gombra kattintva folyamatosan a következő oldalakat vagy fejezeteket érheti el, mégis sok esetben a tanuló könnyebben tudja elsajátítani az anyagot, ha maga választhatja meg, hogy milyen sorrendben halad végig az anyagon. Amennyiben hagyunk tanulóinknak némi szabadságot a tanulási sorrendben (az egyes modulok sorrendjének megválasztásában, kiegészítő információk beépítése), jobb eredményeket kaphatunk a záró teszt során.
Tippek:
• Lineáris információ elérés helyett próbáljunk meg olyan tananyagokat készíteni, ahol a tanuló egy adott információt több úton, módon is elérhet.
• Adjunk lehetőséget a tanulóknak, hogy „megérintsék” a tananyagot.
Egy példán keresztül szeretnénk bemutatni az előzőekben leírtakat.
Ebben az első példában bemutatjuk, a választás előnyeit. Ezzel biztosítjuk, hogy a tanuló szabadon választhasson az információk között. Ennek két előnye is van: a tananyag „érinthetővé” válik, illetve a tanuló célorientáltan választhatja ki a számára szükséges leckét, elhagyva az olykor unalmas tovább gombra kattintgatást.
(Kattints a számokra!)
Ha nem jelenik meg a fájl, akkor a következő linkre kattintva nézheted meg: minta
Miért jó ez?
Az előző példában is láthattuk, hogy a struktúrát milyen könnyen lehet ötvözni az interakcióval. Nem feltétlenül szükséges a tanulókat villogó, mászkálós interakciókkal elkápráztatni. Legtöbbször a legegyszerűbb és érthetőbb interakciókkal tudunk a legtöbbet segíteni diákjainknak.
Az interakciókkal kapcsolatos véleményeiteket hozzászólásokban várjuk!
[…] bemutatót ide kattintva nézheted […]