Mai cikkünkben a több modulból álló e-learning tanfolyamok felépítésének két fajtáját: az úgynevezett „push” és „pull” módszert mutatjuk be. Az ihletet egy 2009-es blogcikkből merítettük, amelyet ide kattintva olvashattok el.
Mindannyiunk célja e-learning anyag készítésekor, hogy egy kellemes kinézetű, designos, könnyen tanulható tananyagot nyújtsunk a tanulóinknak. A tananyag tartalma, valamint a szűkös határidő okozta nyomás megnehezítheti céljaink megvalósítását.
A legtöbb e-learning tananyag, a hagyományos oktatási formákhoz hasonló módon épül fel, azaz amely szerint az információkat és modulokat a tanuló előre meghatározott sorrendben tekintheti meg. Ebben az esetben az információk átadására helyezzük inkább a hangsúlyt és kevésbé a különböző interakciókra.
Más nézőpontú megközelítéssel viszont olyan tananyagot is alkothatunk, amely jobban magával tudja ragadni tanulóinkat. Tananyagainkban megtalálhatók olyan központi témák, melyeket körbejárva kiegészíthetünk interakciókkal. A tanulónak így nem a megszokott „száraz” tananyagot kell elsajátítania, és nem az fog járni a fejében, hogy ezt neki miért kell megtanulnia, hanem a kíváncsiságának felébresztésével pozitív kihívásként tekint a tanulásra.
E-learning tananyagok készítése során három fontos dolgot szem előtt tartanunk:
- Mi a tananyag célja?
- Mi legyen a tartalom?
- Értékelés
„Push” megközelítés
A „push” megközelítéssel készült tananyagokban az egyes modulok egymásra épülnek, például a „3. modul” megértéséhez szükségünk van az „1. modul”-ban és a „2. modul”-ban ismertetett információkra.
A következő ábrán látható, hogy mit is értünk a „push” („nyomó”) megközelítésen:
Napjaink tananyagai tipikusan ebben a szemléletmódban készülnek. A legtöbb ember számára ez megfelelő, hiszen ez a megszokott tanítási/tanulási módszer.
Jól megszerkesztett design-elemekkel, beépített interakciókkal, illusztrációkkal kiegészítve jól tanulható e-learning tananyag készíthető „push” megközelítéssel is.
„Pull” megközelítés
A „pull” („húzó”) szemléletmódban készült tananyag felépítése során az egyes modulok tartalmát úgy alakítjuk ki, hogy külön-külön és összességében is egységes kép alakuljon ki tanulóink fejében. A modulok nem épülnek egymásra, így nincsen rá szükség, hogy előre meghatározzuk a tanulás útvonalát. A tanuló saját magának határozhatja meg azt.
Az ábra a „pull” megközelítéssel készült tananyag felépítését mutatja be vázlatosan:
A tananyag elkészítésekor ezekben az esetekben a tartalom designolására helyezzük a hangsúlyt, valamit arra, hogy egy jó indokkal meggyőzzük a tartalom megtekintésének szükségességéről.
Összegzés
A két megközelítés nem jelent két teljesen különböző szövegkönyvet, csupán a gondolatmenetben és az elkészítés struktúrájában van az eltérés. Így bátran kísérletezzünk egy adott tananyag különböző feldolgozásával, és nézzük meg, melyiket szeretik jobban a tanulók, melyik tanulható könnyebben.
Ti milyen felépítésű tananyagokat részesítetek előnyben? Hozzászólásaitokat, véleményeiteket kommentekben várjuk!
[…] azokat a fejezeteket, amikben bizonytalanabbak, vagy tüzetesebben meg szeretnének ismerni. Korábbi cikkünkben már bővebben foglalkoztunk az e-learning tananyagok felépítéséhez kapcsolódó választási […]