A Wired online magazinban került publikálásra Carol Leaman cikke, amelyben az elektronikus oktatási megoldások, röviden e-learning megújításával kapcsolatos nézeteit fejti ki. Gondolatainak egy részével egyetértünk, és mivel a téma Magyarországon is aktuális megfontolásra ajánljuk őket.
Nézzük, hogy a több mint 10 éve töretlenül fejlődő e-learning módszertan miért és hogyan szorul megújításra:
- „Az e-learning modulokat kisebb részekre kell tagolni, hogy azt a tanuló több adagban érje el, így nem fárad el túl hamar, és több mindenre fog emlékezni a tananyagból.”
Válaszunk: Valóban nem szabad túl hosszúra tervezni egy fejezetet, azonban túl rövidre sem. Mire a tanuló belehelyezi magát a tanulási helyzetbe, addigra vége is lehet a fejezetnek, ha túl rövidre fogjuk. Számunkra az ideális tananyaghossz 20-30 perc hosszú bevezetéssel, interaktivitással, összefoglalással és a megértés mérését szolgáló elemekkel együtt.
- „Adjunk a tanulónak folyamatos visszajelzést bizonyos időközönként. Számos tanulmány bizonyítja, hogy sokkal eredményesebb a tanulás, ha folyamatosan visszakérdezünk, nem csak egy teszt keretén belül kerül sor visszajelzésre.”
Válaszunk: Ezzel az állítással teljesen egyetértünk. Elég nagy baj, ha eddig visszakérdezés, ismétlés és visszajelzés nélküli tananyagok kerültek ki a fejlesztők kezéből.
- „Több mérés szükséges, hogy további képzési utakat tudjunk kialakítani.”
Válaszunk: Jobbat tudunk… Elemezzük, hogy melyik kérdést válaszolták meg jól és rosszul, és egy adott kérdésben melyik választ jelölték meg legtöbbször, és ebből következtetve javasoljunk képzési útvonalakt, illetve vonjunk le következtetést a tananyag minőségére vonatkozóan.
- „Személyre szabott tanulási útvonalakat dolgozzunk ki, hogy mindenki azt tanulja, amelyre szüksége van, és olyan anyagokat kapjon, amellyel pótolhatóak a hiányosságai.”
Válaszunk: Ha egy e-learning tartalom portfólió jól van összeállítva, akkor ez pont így történik. Több hazai példát is ismerünk, ahol vannak szabadon elvégezhető készség-jellegű kurzusok is, bár a legtöbb helyen még csak a „kötelező” képzésekre korlátozódik a kínálat.
- „Használjuk ki a közösségi hálók, és a gamification lehetőségeit.”
Válaszunk: Kétségtelen, hogy az elismerés, a sikerek megosztása motiválóan hathat a tanulóra. Ez viszont nem újdonság, már évek óta folynak a fejlesztések, hogy a tananyagokban elért eredmények „posztolhatóak” legyenek, vagy jutalomrendszert alakítsanak ki szervezetekben. Megfontolandó ugyanakkor, hogy érdekes információ-e bárki számára, hogy milyen eredményt értem el egy vállalati teszten.
- „Tegyük elérhetővé a tananyagokat mobil eszközökre, így a tanulás bármikor és bárhol megtörténhet.”
Válaszunk: Nagy fellendülés látható a tananyagfejlesztő eszközök és oktatásmenedzsment rendszerek háza táján. A Moodle, és a CourseMill már rendelkezik egy ideje mobil template-el, az Oracle iLearning most készült el vele, így erre a fejlesztési javaslatra is azt tudjuk mondani, hogy már nem mint igény merül fel, hanem kész tényként, lehetőségként kell kezelnünk. Vigyáznunk kell azonban, mert a tanulásra fordított idő és a képernyő mérete erősen korlátozza az átadható tudás, információ nagyságát. Mi inkább tudásfelmérést végeznénk mobileszközök segítségével.
Végül egy kiegészítés tőlünk, amelyre rögtön válaszolunk is:
- Az e-learning nem IT, hanem HR projekt
Válaszunk: tapasztalatunk az, hogy a legtöbb szervezetben az e-learning bevezetése az IT feladata, ami nem helyes. Az IT-nak fontos szerepe van az elearning használatát lehetővé tevő tartalom menedzsment szoftver bevezetésében és üzemeltetésében, de az „e-learning projekt” nem csak ebből áll. A projekt akkor sikeres, ha megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom kerül létrehozásra és megosztásra, amely már nem IT, hanem HR feladat, és ezt sem a HR-nek, sem az IT-nak nem szabad elfelejtenie már a projekt indításakor.
