Egy korábbi bejegyzésben a keretrendszer fontossát mutattuk be. Mostani magáról a tananyagról, tananyagszerkesztésről írunk. A felhasználók véleményét nagyon befolyásolja a tananyag felülete, kezelhetősége illetve felépítése. Nagyon fontos hogy a jól felépített tartalmon kívül egy-egy tanegység strukturáltan, érthetően és átláthatóan legyen megszerkesztve.
A tananyag szerkesztés első lépéseként fogalmazzuk meg céljainkat, hogy milyen célból és kiknek készül az oktatóanyag. Ne felejtsük el közölni ezt az első oldalakon a tanulókkal is, hogy tudják mire készüljenek.
Maga a tananyag legyen átlátható, moduláris felépítésű: több kisebb részből álljon, mely részek egy jól meghatározható témára, problémára fókuszálnak. Szükség szerint készítsünk önellenőrző teszteket, mellyel a tanulók ellenőrizhetik magukat, illetve a figyelmüket is fenntartja. Fontos, hogy legyenek ellátva a leírások magyarázatokkal, ugyanis különböző tudásszinttel rendelkeznek az oktatásban résztvevők és nem tudnak élőben segítséget kérni a tanártól. Érdemes és ajánlott kihasználni a multimédia nyújtotta lehetőségeket, hogy érdekesebb, könnyebben értelmezhető tananyagot juttathassunk el a tanulóknak. (például animációk, videók, linkek lehetnek beágyazva). Egyes esetekben érdemes lehet egyes modulokat a tanuló tudásszintjétől függően megjeleníteni vagy kihagyni. Ezeket az önellenőrző tesztek eredménye alapján tehetjük meg. Így a kevésbé ismert részeket akár több oldalon keresztül is kifejthetünk a tanuló számára.
Egyes modulokat zárja egy összefoglaló, illetve szükség szerint egy feladatsor, vizsga. Az elért eredmények alapján kiértékelhetjük, hogy mely kérdések, mely részek érthetőek nehezebben, és később ezeket javíthatjuk, bővíthetjük.
Az eLearn Magazine írásai között találtunk egy cikket, mely 7 lépésre bontva mutatja be az e-learning tananyag szerkesztést. A cikkből készített összefoglalónk következik:
7 lépés a jobb e-learning tartalomért
Egy rosszul megszerkesztett tananyagnak több hátránya is van. A legfőbb az, hogy nem kelti fel a tanulók figyelmét, illetve nem lesz jó véleményük az elektronikus oktatásról. Napjainkban a tanulási szokások változnak, ezt mindenképpen figyelembe kell venni a tananyagok megszerkesztése során. Nem maga a tanulás, hanem a cselekvésen keresztüli tanulás válik egyre fontosabbá. Tananyagszerkesztés közben mindig szem előtt kell tartani azt a célt, hogy a tanuló hatékonyan, élvezetesen tudjon tanulni.
Az első két lépés az általános célokat határozza meg:
- Több mint információátadás
Első lépésként a tanuló tudomására kell hozni, hogy milyen jellegű tananyagot fog elsajátítani. Nem egyszerűen megtanulnia kell az új dolgokat, hanem tényleges tevékenységen keresztül fogja megtanulni.
Tartalomkészítés közben gyakran csak az átadandó információval törődünk, és nem fordítunk elegendő időt a tudás átadásának folyamatára. A tananyagkészítés során nemcsak azzal kellene foglalkoznunk, hogy mit adunk át, hanem azzal is, hogy hogyan fogják ezt a megszerzett tudást felhasználni a tanulók. Gondoljuk át, hogy milyen folyamatokat fognak másképp csinálni az adott információ birtokában a kollégák, mint korábban. Tekintsünk az átadott tudásra úgy, hogy egy újfajta képességet is át kell adnunk, nem egyszerűen csak az információt.- Egyszerűség és áttekinthetőség
A túl bő tartalom, a monoton szöveg kevésbé ragadja meg a tanulók figyelmét. A minimalista tananyagok sokkal egyszerűbben és könnyebben felfoghatóak. Legtöbben nagyon ritkán alkalmaznak felsorolásokat, kiemeléseket, betűtípus formázásokat és színeket. A tanulók figyelmét a fontos részekre kell irányítanunk, melyhez az előbbiek mind segítségünkre állnak.A következő pontok a tananyagra vonatkoznak. A tananyag felépítése a következőképpen néz ki: A tananyag bemutatása; tananyag; példák; gyakorlás és összefoglalás.- Hatás az érzelmekre
A tanulók figyelmét már a tananyag elejétől le kell kötnünk. Ehhez elengedhetetlen a jó kezdet, mely felkelti az érdeklődésüket. Egy tananyag hatásosabb, ha a tanulóból érzelmeket is kivált. Motiválnunk kell a tanulót, fel kell keltenünk az érdeklődését a tananyagra azzal, hogy az elején tudatjuk vele miket várhat el a tananyagtól, mennyi idejébe fog telni, illetve milyen képességekre tesz szert, ha elsajátítja a tananyagot.
Az egyik legrosszabb kezdet egy felmérő teszt. Így úgy érezheti a tanuló, hogy már tudnia kell az adott anyagot, miközben épp akkor akart nekiállni.- Fogalmak összekapcsolása
Tudatosítsuk a tanulóval, hogy a tananyag hogyan kapcsolódik a többi folyamathoz, illetve hogyan illeszkedik a vállalati célokba, a vállalat egészéhez. Ezzel elkötelezettebb lesz a kolléga, illetve értelmet nyer számára a tananyag által átadandó tudás gyakorlati jelentősége. Ezt akár folyamatábrákkal is modellezhetjük a tananyag elején.- Megfelelő példák
A fontosabb részeket érdemes bemutatni gyakorlati példákon keresztül. Gyűjtsük össze a nehezebben felfogható vagy kritikusabb részeket, és ezeket magyarázzuk el jobban! Vázoljuk fel a lehetséges megoldásokat egyes problémákra! Ezekhez gyakran érdemes videókat, animációkat használni, vagy akár csak szövegbuborékokban kiegészítő információkat nyújtani számukra. Próbáljuk minél életszerűbben modellezni a példákat!- Gyakorlatiasság
Egyes tanulók példák segítségével, mások gyakorlati problémák megoldása útján vagy bemutató megtekintése segítségével sajátítják el a tananyagot.
Ezeket figyelembe véve úgy kell kialakítanunk a tartalmi struktúrát, hogy minden típusú tanuló könnyen tudja kezelni. Ki kell találni az alap tanulási folyamatot, majd úgy módosítani azt, hogy egyes tanulók saját igényeiknek megfelelően tudjanak benne navigálni.
A gyakorlatokat úgy kell elkészítenünk, hogy a gyakorlati tudást is átadjuk vele! Ha csupán az elméletet közvetítjük, akkor a tanuló nem lesz képes összekapcsolni azt a valós folyamatokkal. Ebben nekünk kell segítenünk úgy, hogy gyakorlatias feladatokat tűzünk ki a tanulónak, és e közben látjuk el őt a szükséges kiegészítő információval.
Egyszerű, de változatos feladatokat tegyünk a tananyagba, melyben van kihívás is, hogy a tanulók ne érezzék magukat feszélyezve, illetve ne unják el magukat!- Visszacsatolás
A tananyag végén gondoskodnunk kell a jó lezárásról: mely leggyakrabban egy záróvizsga, illetve egyszerűen csak a tananyag összefoglalása. Lehetőség szerint egyéni visszajelzést is adjunk a tanulónak a teszt eredményei illetve a tananyagban végzett aktivitása alapján. Ezzel fejezhetjük ki a tananyag jelentőségének fontosságát, illetve a tanuló ezáltal lesz képes a megszerzett tudás szerepét meghatározni a valós folyamatokban.
Ezen kívül biztosítani kell a tanulóknak a folyamatos támogatást: fel kell tüntetnünk a visszacsatolási lehetőségeket, hogy kérdéseiket, észrevételeiket meg tudják osztani a kollégák.
Az eredeti cikket írta: Clark N. Quinn
Az eredeti cikk angol nyelven itt érhető el: http://www.elearnmag.org/subpage.cfm?section=best_practices&article=35-1
