Számos tanulási módszer már általánosan elfogadott az iskolákban. De vajon hogyan használhatók ezek az alapok a leghatékonyabban az iskolai példáktól eltérő formában?
Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk már, sok különbség van aközött, hogy miként oktatunk gyerekeket és miként felnőtteket. Az andragógia, ami a felnőtt oktatás tudománya, hatékony rendszerezett alapelvekkel rendelkezik a képességeik fejlesztését illetően, amit nehezebb lenne integrálni iskolai környezetbe, úgy mint például a belső motiváció, célorientáltság, tapasztalatok megosztása és hasonlók. Ezeket a különbségeket nagyon jól leírják például az Educal Technology and Mobile Learning oldalán. Itt most azonban másról esik szó. Inkább beszéljünk erről a 4 módszerről, amit a gyerek oktatásában általánosan alkalmaznak, de az e-learningbe is nagyszerűen beépíthető.
#1: Munkafüzet
Az a felület, ahol a tanulási tevékenység a gyakorló feladatok köré épül. Minden munkafüzet egy strukturált anyag formájában segít elsajátítani az adott témát. A könnyebb kihívásoktól a nehezek felé haladva irányítja a tanulót, ezeken keresztül fejlesztve az adott képességeit. A munkafüzet egy interaktív eszköz. Nem csak tartalmazza a szükséges tudást, de feladatokon keresztül segít elsajátítani azt. Csinálhatod mindezt kinesztetikus módon, például, üresen hagyott részek kitöltésével, rajzolással, kitörléssel, kivágott elemekkel és beillesztési lehetőségekkel, matricákkal és a többi. A munkafüzetnek érdemes könnyen használható, egyszerű és jó dizájnt adni, de a megfelelő információs architektúra a legalapvetőbb aranyszabály, amit minden esetben szem előtt kell tartani (kontraszt, hierarchia, könnyű haladás, egységesség, közvetlenség, üres területek, tagoltság, stb.). Ez többről szól mint csak az oktatás, szórakoztatónak és magávalragadónak is kell lennie egyszerre, hogy élvezettel foglalkozzanak vele a tanulók.
Hogyan ültessük át mindezt az e-learningbe?
– Csinálj leginkább feladatokon és gyakorlatokon alapuló e-learninget (a száraz tudásanyagot pedig próbáld a minimumon tartani).
– Irányítsd a tanulót következetesen a könnyebb feladatoktól az egyre nehezebbek felé haladva a kompetenciáira építve.
– Használd ki minél jobban az interaktív feladatok adta lehetőségeket (könnyen használható, gyorsan megérthető instrukciókkal).
– Legyen látványos és szórakoztató – ejtsen ámulatba minden egyes képkockád!
- – És még pár opció:
- – lehetnek esetleg az e-learning kurzusodnak nyomtatható elemei is,
- – kérd a tanulóidat, hogy papíralapon fejezzenek be egy adott gyakorlatot,
- – tedd lehetővé számukra, hogy magukat értékelhessék és láthassák saját fejlődésüket, mint hogy te valószínűleg nem fogod tudni egyből értékelni az eredményeiket.
#2: Tanulmányi kirándulás
A tanulmányi kirándulások nagyszerűek arra, hogy a gyerekek a korábban megtanult információkat és tényeket a megfelelő módon el tudják helyezni, térben és időben ráadásul tapasztalataik segítségével könnyebben meg is jegyzik azokat. Leggyakrabban várakba, kastélyokba, botanikus kertekbe, erdőkbe, hegyekbe, állatkertbe, vagy különböző múzeumokba viszik az osztályokat. Ezek a túrák elég nagy hatást tehetnek rájuk, mert egyszerre van jelen ilyenkor a multiszenzoros tanulás, a szociális tanulás (osztálytársakkal szorosan együttműködve, közösségben, a tapasztalataikat megosztva tanulhatnak), a mesemondás (egy útmutató vagy tanár révén), és a szituációs tanulás. Ezek után a gyerekek általában összegzik a tanultakat esszék formájában, esetleg előadást tartanak tapasztalataikról és a jövőben még kamatoztatni tudják ezt a tudást további tanulmányaik során.
Ezek a túrák mindezek mellett arra is jók, hogy megtörjék a mindennapok egyhangúságát és megszokásait, így sokkal több motivációs energiát kapnak a tanulók a tanulási folyamat közben.
Hogyan ültessük át mindezt az e-learningbe?
– Készíts egy virtuális túrát a tanulóid számára: ajánlj a témával foglalkozó közösségeket vagy oldalakat az interneten és további anyagokat a témában.
– Kérd meg a tanulóidat, hogy csináljanak valami – a tananyaghoz szervesen kapcsolódó – tevékenységet, (például helyezkedjenek egy ügyfél szerepébe és hívják fel az ügyfélszolgálatot vagy látogassanak el az ügyfélszolgálati pulthoz panaszkodni), majd elemezzék ki a történteket.
– Mesélj el a tanulóidnak egy történetet, majd kérd meg őket, hogy keressenek egy helyet, ahol ezt kontextusba tudják helyezni – reflektáljanak utána megfigyelt helyszínre vagy eseményekre.
– Következő feladatként pedig összegezzék gondolataikat és tapasztalataikat, majd egy vezető vagy tréner vezetésével osszák meg egymással tapasztalataikat és élményeiket a témával kapcsolatban.
– Ezek mellett akár ötleteket és javaslatokat is kérhetsz tőlük, hogy ők milyen tanulmányi helyszíneket javasolnának – ez is igen erősen tudja elősegíteni a tanulási céljaikat és motiválja őket, hogy tevékeny résztvevői legyenek.
#3: Ismétlés
Ez az a módszer, amit leggyakrabban azonosítanak a gyermek oktatás módszertanával. Ismétlődő matematikai képletek és megoldókulcsok, manuális rutin, levélírási gyakorlat ezek például a legnépszerűbbek. Hermann Ebbinghaus Forgetting Curve theory-ja alapján minden embernek rendszeres ismétlésre van szüksége ahhoz, hogy folyamatosan emlékezhessen bizonyos dolgokra és rutinná váljanak. Ha ezt nem tesszük, az új információk nagy része 24 óra alatt kiesik az emlékezetünkből. Ismétléssel erősíthetjük a bevésődés folyamatát, így az információk átkerülnek a hosszútávú memóriánkba, ahol valóban tárolni szeretnénk a számunkra hasznos tudást. Itt találhatsz még pár érdekes dolgot ezzel a témával kapcsolatban.
Hogyan ültessük át mindezt az e-learningbe?
– Oszd az e-learning kurzusod több részre és a köztük lévő szünetekbe ütemezz emlékeztetőket. Például tesztek vagy vetélkedők formájában is akár, hogy így biztosan rögzülhessenek a kulcsfontosságú információk.
– Ezeket a kritikusan fontos információkat ismételtesd különböző módon: történetbe foglalva, gyakorlatok és vetélkedők folyamán és végül egy teszttel, aminek, még ha te esetleg nem is látod az eredményét, a tanuló aközben is újra találkozik vele.
– Ezeken kívül azt is érdemes időnként a tanuló elé tárnod, hogy mi a kurzus vagy tananyag célja és miért jó neki, hogy ő ezen végigmenjen és megtanulja.
– Adj lehetőséget nekik lehetőséget alternatív módszerek használatára is: hogy kinyomtathasson valamit, puskát csinálhasson, valami látványos dolog útján tanulhasson, elme-térkép alapján és minden további inger segítségével növeled az esélyét, hogy emlékezni fog a tanultakra.
#4: Jegyzetelés
A jegyzetelés segít emlékezni a legfontosabb gondolatokra, meglátásokra összekapcsolva más tanítási metódusokkal, mint például, előadásokkal, bemutatókkal, beszélgetésekkel. Ez az egyik legelterjedtebb módszer az iskolákban. Jegyzetelés közben a hallott információkat személyes kontextusba helyezzük a saját szavainkkal, saját elrendezésben, esetleg személyes tapasztalatokhoz kapcsolva. Ez a módszer egy aktív (kinesztetikus) folyamat, ami segíti a memoizálást. Különböző formái vannak, mint például egy önálló rövidebb szöveg, megjegyzések a margó szélén, kiemelt sorok, stb. Ezek mellett látható, hogy a vizuális jegyzetek egyre népszerűbbek: a témához illő apró piktogramok, sematikus ábrák egy cselekvésről, szimbólumok, amik kifejezéseket helyettesítenek és hasonlók.
Hogyan ültessük át mindezt az e-learningbe?
– Adj lehetőséget, hogy egyénileg kiemelhessék a számukra legfontosabb részeket és jegyzetekkel, megjegyzésekkel láthassák el a tananyagot,
– A tananyag végén kérj egy jegyzetet a tanulóidtól bármilyen formában (szöveges vagy vizuális jegyzet formájában) és ezt küldjék el a trénerüknek, mentoruknak vagy menedzserüknek,
– Összegezd az e-learning moduljaidat a végén egy jegyzetben, ami kinyomtatható,
– Hasonlóképpen ha összegzed a tananyagot, hagyj üresen részeket és miután ezt kinyomtatták, kérd meg őket, hogy ők töltsék ki a hiányzó részeket,
– Kérd meg a tanulóidat, hogy a kurzus végén írjanak róla egy e-mailt, hogy szerintük mi volt a fő üzenete, lényege és mondanivalója a tananyagnak modulonként, amit aztán szintén elküldhetnek tanáraiknak vagy mentoraiknak.
Mint láthatod a legegyszerűbb iskolai módszereket is könnyen bele lehet építeni egy e-learning kurzusba. Ezek közül néhány a hagyományos irodai-számítógépes kurzus keretein kívül valósítható meg leginkább. Ezek mellett szintén fontos, hogy rendelkezésre álljon egy megfelelően képzett tréner, oktató, mentor vagy menedzser, aki létre tudja hozni a megfelelő tanulási módszerekhez a megfelelő tanulási környezetet is a tanulók számra. Így sikeresen végigvezetheti őket a kurzuson, hogy minél nagyobb hatásfokkal, minél több tapasztalat alapján szívják magukba a szükséges információkat.
Ti milyen módszereket szerettek leginkább alkalmazni e-learning kurzusaitokban, ha biztosak szeretnétek lenni benne, hogy megfelelően rögzül a tananyag? Válaszaitokat várjuk kommentben!
