Az e-learning-gel kapcsolatban számos tévhit él. Az elmúlt hónapokban összesen 16 tévhitet cáfoltunk meg blog bejegyzéseinkben. Úgy véljük érdemes a legfontosabb megállapításainkat összefoglalni.
„Az e-learning bevezetése drága”
Sokszor találkozunk ezzel a tévhittel, miszerint az e-learning bevezetése, fenntartása jóval drágább, mint a tantermi oktatások, és a külön szervezett vizsgák. Ha mindent összevetünk, eredményként azt kapjuk, hogy az e-learning bevezetése valóban pénzbe kerül, de a befektetett pénz hamar megtérül. A bevezetés után a vállalkozó kedvű trénerek vagy kollégák maguk is tudnak rapid e-learning tananyagokat előállítani, hiszen az egyes termékekhez, utasításokhoz így is úgyis készül oktatási anyag. Ezen oktatási anyagokkal csak kicsit kell már foglalkozni, hogy az oktatásmenedzsment rendszerben megjelenhessenek, és csökkenthető legyen a tantermi képzésekkel kapcsolatos tréneri, szállás és utazási költség. A megtakarítás természetesen nem csak pénzben, hanem időben is mérhető. A képzési területen dolgozók válláról levehető a képzés adminisztráció egy része, és más szervezési feladatok, vagyis többet foglalkozhatnak „szakmai” kérdésekkel is. A költségekről egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk, érdemes megnézni!
Ma a legtöbb, e-learning bevezetésén gondolkodó cég rendelkezik számítógépekkel, ha nem is minden alkalmazott, de egy számítógépekkel ellátott oktatóteremmel biztosan, így ez nem lehet szempont, amikor azt mérlegeljük, hogy milyen pluszköltséggel járhat a bevezetés. Sokszor halljuk, hogy egy-egy áramszünet, vagy internet elérési probléma félbeszakíthatja a tanulási/vizsgázási folyamatot, így az eredmény nem lesz megbízható. Mivel a hallgatók tevékenysége folyamatosan naplózva van, és a tananyagszerkesztők is rendelkeznek biztonsági mentés funkcióval, így nem nagyobb az adatvesztés esélye, mint más, számítógéppel végzett munka esetében. A tananyagok ráadásul adott esetben ugyanonnan folytathatók, ahol a tanuló bármilyen indokból megszakította, ami egy osztálytermi képzés esetén nehezen megoldható.
„Nem lehetséges érdekes tananyagokat létrehozni”
Tévedés, hogy az e-learning tananyagok csupán prezentációk végigkattintásából áll. Egy tananyagfejlesztő eszközzel és egy kis fantáziával sokféle interakciót illeszthetünk a tananyag oldalaira. Kezdhetünk egy meghökkentő, figyelemfelhívó ráhangoló kérdéssel és bevezetővel, majd akár egy történetre felfűzve vezethetjük végig a tanulót a tananyagon. Ezekről a lehetőségekről is írtunk korábban egy cikket, és demo anyagainkban sok interaktív elem szerepel. Az oktatásmenedzsment rendszerben végzett vizsgák is új értelmet nyernek, ha megfogadunk bizonyos tanácsokat.
„A tananyagfejlesztő eszközöket nehéz használni”
Blogunkban több tananyagszerkesztőt is bemutattunk, köztük magasabb szintűeket is, úgy, mint az Adobe Captivate-et, vagy a Trivantis Lectorát. Kezdő tananyagfejlesztőknek olyan PowerPointba épülő fejlesztőeszközöket ajánlunk, mint például a Snap!. Ennek használata egyszerű: a PowerPoint eszköztárát használjuk a tananyag tartalmi elemeinek feldolgozásakor, majd a Snap! segítségével tesztsort, tesztbankot, kérdőívet illeszthetünk bele. A szoftver segítséget nyújt a prezentáció szabványos e-learning tartalommá való konvertálásában is, a későbbiekben pedig bármikor áttérhetünk egy komolyabb fejlesztőeszköz használatára. Természetesen ezen eszközök használatát meg kell tanulni, mint ahogy a tananyag készítés szabályait is, azonban ezt csak egyszer kell megtenni.
„Lehetetlen mérni a hatékonyságot és az eredmények sem valósak”
A következő igen gyakran felmerülő kérdés, hogy miként lehet mérni, az e-learning hatékonyságát, és hogy a teszteredményekből mennyire következtethetünk a valós tudásszintre. Korábban már foglalkoztunk ezzel a kérdéskörrel is. A nemzetközi szabványoknak köszönhetően a tanuló teljes életútja is naplózásra kerül, így nem csak azt látjuk, hogy a tanuló adott esetben nem érte el a záróteszten a kívánt ponthatárt, hanem azt is, hogy a tananyagot csak gyorsan végigkattintgatta, vagy pedig több időt töltött a feldolgozással. Bizonyos oktatásmenedzsment rendszerek képesek olyan összetett riportokat generálni, amelyben az is látszik, hogy a tanuló mikor hova kattintott, hány percet töltött a tananyagban és hányszori próbálkozásra oldott meg egy adott feladatot. Összességében a riportok segítségével több információnk lehet a tanulásra fordított erőfeszítésről, mint egy aláírásból a jelenléti íven.
„Monitorról nem lehet tanulni”
Valóban nem egyszerű olyan tananyagokat készíteni, amelyek a monitoron keresztül elvégezve, személyes jelenlét nélkül képesek a tudást átvinni. Nem lehetetlen azonban, mert megfelelően adagolva az interaktivitást, kérdéseket és feladatokat a figyelem folyamatosan fenntartható. Az e-learning eszköztára lehetővé teszi azt is, hogy a tanuló begyakorolja az elsajátítandó ismereteket, még a tanulási folyamat során.
A teljes cikksorozat blogunkon itt található.