Az előző alkalommal áttekintettük a hatékony tananyagtervezéshez szükséges pszichológiai hátteret. Most nézzünk három konkrét javaslatot a memóriát támogató tervezésre!
Tervezési tanácsok
- Figyelemmegosztás
Amikor többféle információforrásból dolgozunk, amiket csak akkor érhetünk meg, ha összevetjük őket, a kutatások szerint a forrásokat egyesítenünk kell. A figyelemmegosztás akkor történik, ha az információkat különböző helyről és/vagy időből kell kinyernünk.
Például a figyelemmegosztás elkerülésének érdekében egy grafikonnak és a hozzátartozó magyarázatnak egy helyen (fölötte, alatta, mellette) kell látszódniuk. Ha egy prezentációban szerepel, akkor kell beszélni a grafikonról, amikor látszódik, nem amikor már egy másik oldalt mutatunk. Ha egy diagram egy tananyagban nem ugyanazon az oldalon van, mint a magyarázata, akkor a tanulóknak oda-vissza kell lépkedniük, hogy megértsék azt. Néhányan ezt megtennék, de nehezebb feldolgozni, mintha egymás mellett szerepelnének. Mások nem szánnának rá időt, így a jelentés elvész.
A figyelemmegosztás elkerülése azért lényeges, mert megakadályozza, hogy túl hosszú ideig tároljanak adatot a munkamemóriájukban.
Nézzük át anyagainkat olyan tartalmakat keresve, amelyeket egyesíteni lehet a könnyebb megértés érdekében!
- Terjengősség, felesleg (redundancia)
A kutatások azt is kimutatták, hogy ugyanazon információnak más formákon/médiumokon keresztül való bemutatása megzavarja a tanulási folyamatot. A több forrás feldolgozásának és összehasonlításának (hogy lássuk, tartalmaz-e új információkat) mentális folyamata még több memória-erőforrást igényel.
Sweller szerint meg kell bizonyosodnunk, hogy minden információ esszenciális, és nem csak egy másik mód ugyanannak a bemutatására. Mit vegyünk ki, ha több forrásunk is van ugyanarra az adatra? Szerinte a legkevésbé hatékonyat.
Például szükség volt-e a fenti táblázatnál magyarázatra, vagy megértetted-e magadtól (érdekes, hogy ezáltal figyelemmegosztásra kényszerítelek)? Feltételezem, hogy a legtöbbek nem értették volna meg magyarázat nélkül, szóval ezt megtettem. De többről volt szó magyarázásnál: a táblázatban lévőknél még több, abban nem szereplő információt is belevettem.
Néhány példa a feleslegre, amely általában fokozott szellemi erőfeszítést igényel:
- szóbeli vagy szöveges magyarázat olyan ábrára, ami önmagában is könnyen értelmezhető
- mélyreható magyarázat távoli felkiáltásokkal és feliratozással
- „jó tudni” információk hozzáadása, melyek elhomályosítják a fő mondanivalót
Remek párhuzam erre, ha a tananyagot egy Jenga játékkal hasonlítjuk össze: ha ki tudunk húzni egy darabot (tartalmat), és a torony állva marad (a kurzus érthető), akkor azt ki is lehet hagyni.
Meg kell jegyezni, hogy ez még egy vitatott terület. Sok kutatás támasztotta alá az eredményeket, de volt néhány, amelyik nem. Úgy gondolom, hogy el kellene mozdulni a terjengősség felől. Olyan esetekben, ahol szükséges, ott meg kell bizonyosodnunk róla, hogy ugyanazt a megfogalmazást használjuk mindenhol, így a befogadónak nem fog azzal foglalkozni, hogy most mást mondtunk-e, vagy sem. Ez szembemegy az esztétikus írás szabályaival (pl. szóismétlés elkerülése), de az oktatószövegek írásakor követhetünk eltérő irányelveket.
Nézzük át anyagainkat, redundanciákat keresve! Keressük meg a legjobb verziót, a többit töröljük!
- Elem-interaktivitás
Az elem-interaktivitás azoknak az elemeknek a számát jelöli, amelyeket a munkamemóriának egyszerre fel kell dolgoznia, hogy megértsük az anyagot. Ha ez túl alacsony, akkor az egyes elemek önmagukban feldolgozhatóak, más elemekre történő hivatkozás nélkül. Például (ahogy az alábbi képen látható) hogyan és mikor mossunk kezet, hogy megakadályozzuk az élelmiszereken keresztül terjedő fertőzéseket:
Van néhány megjegyzendő elem, de meglehetősen egyszerűek.
Ha a tananyag elem-interaktivitása magas, akkor az egyes elemek nem dolgozhatóak fel önmagukban, egy megértése a többi megértésén alapul. A felületek és az ételtárolók takarítása jóval összetettebb, mint a kézmosás. Sok interakció zajlik le a felülettípusok, lehetséges kórokozók között, és hogy mit használhatunk azok elpusztítására, amik nem károsak az emberi szervezetre.
Az elem-interaktivitás szintén kritikus szempont a tananyag tervezésekor, amikor sok elemet kell párhuzamosan figyelembe venni. Ez az egyik legfőbb ok, amiért bizonyos tartalmakat nehéz megtanulni.
Elemezd a tananyagodat az elem-interaktivitás szempontjából! Ha magas, csökkentsd a figyelemmegosztó tényezőket, a terjengősséget, és az idegen (a tárgyhoz nem szorosan tartozó) kognitív elemeket! Vedd figyelembe a tanulók előzetes ismereteit (szókészlet, koncepciók)!
A memória alapvető korlát, ha tananyagot tervezünk, szóval ha idáig eljutottál, örülök, hogy téged is érdekel a tanulás, és szeretnél másoknak segíteni benne!
Forrás: https://elearningindustry.com/design-help-working-memory
