Kurzustervezőként mit tehetünk a feszültség csökkentése érdekében? Hogyan minimalizálhatjuk a tanulási folyamatokkal kapcsolatos nehézségeket?
Előző posztunkban megismerhettük a felhasználói frusztráció típusait, most pedig lássunk néhány módszert, amellyel pozitívabb digitális tanulási élményeket hozhatunk létre:
Tervezzük meg az interakciókat a folyamat korai szakaszában: a tervezési folyamat során elkészíthetjük a főbb interakciók prototípusát – ezt követően foglalkozzunk a kritikus pontokkal, mielőtt még belevágnánk a fejlesztésbe.
Végezzünk használhatósági tesztelést: a tanulási élmény tesztelése a célközönség tagjain segít azonosítani a tanulási út kritikus pontjait. Ha van rá lehetőség, végezzük el a tesztelést az elejétől (ha lehetséges, jelentkezzünk be az LMS-be) a végéig. Azonosítsuk az interakciós, kognitív és érzelmi kihívásokat.
Gondoljuk át a kezdő felhasználó szemszögéből: az első alkalommal használók gyorsan véleményt alkotnak digitális termékeink használhatóságáról. Ideális esetben a felhasználói felület ergonomikus, így nincs szükség külön magyarázatokra. Ha új felhasználókkal szeretnénk megismertetni a platformunkat, tegyük ezt tömören és egyértelműen. Törekedjünk arra, hogy egyszerre minél kevesebb információt közöljünk.
Legyenek kéznél a szükséges funkciók: kerüljük el a menük, utasítások és egyéb funkciók elrejtését. Előfordulhat, hogy a felhasználók nem tudják, hogyan találják meg őket. Ne kényszerítsük a felhasználót arra, hogy a kurzort a felhasználói felület adott pontjára húzza a funkciók megjelenítéséhez. Minél láthatóbbak a funkciók, annál valószínűbb, hogy a felhasználók tudják, mit kell tenniük.
Fordítsunk figyelmet a tanulási környezetre: a tanulók különböző célokkal és meghatározott környezetben vesznek részt a képzésen. Amint megértjük a kontextust, gondoskodjunk arról, hogy a felhasználói felület és tapasztalat megfeleljen a helyzetnek.
Csökkentsük a választási lehetőségek számát: a kognitív terhelés kutatásából tudjuk, hogy az emberek korlátozott kapacitással rendelkeznek az információfeldolgozásra. Kifáraszthatja őket a túl sok választási lehetőség és funkció a felhasználói felületen és a tevékenységekben. Hick törvénye kimondja, hogy minél több választási lehetőség áll egy személy rendelkezésére, annál tovább tart, hogy kiválassza a legjobb megoldást. A Nielson Norman Group szerint az egyszerűség általában győz a választék bősége felett.
A lépések számának egyszerűsítése: ez a klasszikus használhatósági elv jól alkalmazható az oktatási termékekre. Ha egy feladat elvégzéséhez vagy egy cél eléréséhez számos lépésre van szükség, nézzük meg, van-e mód a lépések számának minimalizálására vagy a folyamat bonyolultságának csökkentésére.
Csökkentsük a hibákat: az alapos minőségbiztosítási tesztelés segíthet minimalizálni a termékhibákat. A használhatósági teszteléssel ellentétben itt a cél nem a felhasználói felület javítása – ez a programozási hibák, felhasználói utasítások, hibaüzenetek és hasonló problémák felkutatására irányul.
Következtetés:
Az oktatástervezők számára javasolt a felhasználói élménytervezés elveinek és technikáinak alkalmazása, hogy olyan intuitív felhasználói felületeket tudjanak létrehozni, amelyek elkerülik a frusztrációt és elősegítik a pozitív élményeket. A motiváció fontos szempont a tanulásban. A felhasználói súrlódások csökkentése pozitív hatást és motiváltabb tanulót eredményez.
