Érdekességek Jó gyakorlatok Módszertan

Oké, van egy Moodle-ünk, de hogyan tovább?

Lett egy e-learning keretrendszer házon belül, Moodle vagy más, itt tartunk most. Fontos lépésen vagyunk túl, de mondhatjuk-e, hogy van e-learning a cégen belül? Ha informatikai oldalról nézem, akkor természetesen igen, van egy újabb rendszer, amiről gondoskodni kell vagy szerencsésebb esetben a felhőben van, akkor csak használni kell. Ha képzés, fejlesztés oldalról nézem, akkor azonban nem igazán, ugyanis a Moodle üresen, megfelelő tananyagok nélkül olyan, mint egy kamra befőttek nélkül. Szép a polc, fel is van címkézve, de ha csak a heti reklámújságok gyűlnek benne, akkor az még nem az igazi. Az ugyanis nem e-learning, ha a korábbi ppt-ket meg pdf-eket feltöltjük a Moodle-be és teszünk mellé egy 5 kérdésből álló tesztet. Az sem feltétlenül e-learning, ha a tantermi előadásokat valahogy felvesszük videóra, megosztjuk a Moodle-ben és teszünk mellé egy 5 kérdéses tesztet.

Ha informatikai oldalról nézem, akkor természetesen igen, van egy újabb rendszer, amiről gondoskodni kell vagy szerencsésebb esetben a felhőben van, akkor csak használni kell. Ha képzés, fejlesztés oldalról nézem, akkor azonban nem igazán, ugyanis a Moodle üresen, megfelelő tananyagok nélkül olyan, mint egy kamra befőttek nélkül. Szép a polc, fel is van címkézve, de ha csak a heti reklámújságok gyűlnek benne, akkor az még nem az igazi. Az ugyanis nem e-learning, ha a korábbi ppt-ket meg pdf-eket feltöltjük a Moodle-be és teszünk mellé egy 5 kérdésből álló tesztet. Az sem feltétlenül e-learning, ha a tantermi előadásokat valahogy felvesszük videóra, megosztjuk a Moodle-ben és teszünk mellé egy 5 kérdéses tesztet.

Mikor mondhatjuk, hogy van e-learning-ünk? Akkor, ha akár házon belül akár kívülről olyan modulok kerülnek bele, amit e-learning-nek szánt a készítője. Ez lehet ppt is, ha úgy van elkészítve, hiszen más egy előadás kedvéért feltenni 3-4 kulcsmondatot egy oldalra és más minden átadandó információt logikusan sorba rendezve, esztétikusan elhelyezve és beanimálva összeállítani az oldalakat. Utóbbi esetben elég egy gyors konverzió és máris nem csak azt látjuk a rendszerben, hogy ki töltötte le, hanem azt is, hogy mennyi időt töltött a tanulással, meddig jutott el az anyagban. Ezek nem tűnnek fontosnak akkor, hogyha csak egy excel táblában akarjuk kipipálni a teljesítéseket, minden más esetben viszont fontos információ a haladásban, értékelésben, visszajelzésben.

De mitől lesz egy anyag olyan, amit e-learning-nek szánt a készítője? Akkor, ha

  • van egy struktúra, amibe illeszkedik, egy ív, aminek a része,
  • ha minden információ benne van, amit át akarunk adni, logikusan sorba rendezve, megtámogatva ábrákkal, képekkel,
  • ha jól néz ki, ahol a jól inkább az egyszerű, letisztult felé mutat, és nem pörgő-forgó, minden oldalon más harsány színekkel és képekkel (ezt nem annyira egyszerű betartani, mint amilyen egyszerű leírni …).

Ezen túl fontos, hogy tudjuk, mi cél a modullal (pl.: új információ megtanítása vagy ismétlés) és ismerjük a hallgatóság igényét is. Ha a fentieket betartjuk, és a modul nem hosszabb, mint 10 perc, akkor jók vagyunk egy ppt-vel is.

Nekünk az ARTudásmenedzsmentnél van egy okos kis Moodle beépülőnk, ami a fentiek alapján elkészített ppt-ből SCORM csomagot készít a Moodle-be történő feltöltés közben, így a megtekintések nyomon követése, riportokba emelése is megoldott lesz. Ha a ppt-nk után egy néhány kérdésből álló tesztsort is készítünk, akkor az elsajátítást és a megértést is mérni tudjuk. Ha pedig beállítjuk, hogy csak azoknál legyen teljesített a tanulási egység, akik mondjuk 80%-nál többet érnek a teszten, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a ppt-nk tartalmát nem csak megnézték, de el is sajátították (ehhez persze nem csak igaz/hamis kérdések kellenek, hanem mélyebb számonkérés, de ez már egy másik téma).

Részletesebb érdekel a téma? Írj az [email protected], válaszolunk minden kérdésedre.

A szerzőről

elearning.co.hu

Szóljon hozzá