Pedagógia vs andragógia az e-learningben

Gondolkodtál már azon, hogy a tanulók életkorától függetlenül alkalmazható-e a megszokott tanulási stratégiák? Ugyanúgy tanul a gyerek és a felnőtt?

A pedagógia és az andragógia etimológiailag egyaránt a görög „ago” igéből eredeztethető, melynek jelentése vezet, irányít, utat mutat. Itt jön azonban egy jelentős különbség:

Pedagódia = paidi (gyerek) + ago (irányítani)

Andragógia = andras (felnőtt) + ago (irányítani)

Melyből egyértelműen levonható a következtetés, hogy a pedagógia egy gyerekeket középpontba helyező tanítási megközelítés, míg az andragógia esetén a felnőttekre és az ő tanulási sajátosságaira kerül a hangsúly. A pedagógia tehát a gyermekek, míg az andragógia a felnőttek tanításának művészete.

 

Az 1950-es éveket megelőzőn a legtöbb kutatás csak a gyermekek tanulási sajátosságaira vonatkozott, a felnőttekről szó sem esett. Bár az andragógia, mint fogalom már 1833-ban megjelent a Platónra hivatkozó, német Alexander Kapp munkáiban, a modern oktatásban csak az 1960-as években találkozunk majd a felnőtt tanulás jegyeinek (tanulási képesség, motiváció) markáns elkülönítésével. Úgy gondoljuk, hogy egy Instructional Design- nal foglalkozó szakember számára fontos, hogy tisztában legyen ezen alapvető különbséggel, hogy vonzó és motiváló e-learning tananyagokat hozhasson létre a tanulók életkorától függetlenül. Ez azonban komoly kihívás. Vegyük tehát sorra, mi is az öt legjelentősebb eltérés a két terület között:

 

1. A tanulói magatartás

A felnőttek urai a tanulási folyamatnak, ők irányítanak és kontrollálnak, a felelősség is 100%-ban őket terheli. Az egyértelmű tanulási céloknak köszönhetően a tervezéstől az értékelésig egyaránt jelen vannak. Míg egy gyermek esetében jelentős szerepe van a tanárnak, aki nem csak azt mondja, hogy mit, hanem azt is, hogy hogyan tanuljon.

 

2. A tanulói élmény szerepe

A felnőtt tanuló sokkal tapasztaltabb is. Ezen tapasztalatok nem csak a személyiség meghatározója, hanem a tanulási folyamat nagyon fontos forrásai is. A több tapasztalat, pedig színesebb tanulási élményt eredményez.

 

3. A tanulói orientáció

A felnőtt a tanulás tárgyát tekintve is sokkal tudatosabb, az élete, karriere során hasznos információkat, tartalmakat keres a tanulás során, hogy munkájában eredményesebb lehessen, elégedettebben élhessen. A fiatalok tanulási folyamata ezzel szemben mindig téma, tantárgy specifikus.

 

4. A tanulási készség

A felnőttet továbbá szinte bármi, bármelyik pillanatban tanulásra bírhatja, elég egy váratlan életesemény, egy leküzdendő probléma, amely személyes fejlődésre ösztönöz. A felnőtt számára mindig fontos, hogy miért is tanul. Amint a cél világossá válik, már készen is áll a tanulásra. A gyerekek számára azonban sokszor megmondják, hogy mit tanuljanak, mire van szükségük készségeik tovább fejlesztéséhez.

 

5. A tanulói motiváció

A szoros menetrend és az időhiány azonban gyakorta a felnőtt tanulás komoly buktatója. Ezen akadály leküzdésében fontos lehetnek olyan belső motivátorok, mint az önbecsülés, önbizalom, a jobb életminőség utáni vágy, kíváncsiság, vagy éppen az elismerés. Talán említeni sem kell, hogy ezek a belső tényezők, mindig nagyobb befolyásoló erővel bírnak, nagyobb elégedettséggel töltik el a tanulót. Általuk nő a tanuló fókusza, kitartása és a megszerzett tudás alkalmazásának vágya a fiatal tanulókkal szemben. A gyermek tanulását döntően külső motivátorok dominálják, mint például a jobb jegy, vagy a bukás következményeinek elkerülése.

 

Egyértelműen kirajzolódik tehát a kép, hogy milyen nagy is a jelentősége a motivációnak az andragógiában a felnőttek célorientáltabb tanulói magatartásának jellemzőit figyelembe véve. Fontos tanulság lehet, hogy a kitűzött tanulási célok eléréshez elengedhetetlen, hogy a felnőtt tanuló számára értékes, jelentőséggel bíró tanulási tartalmakat hozzunk létre.