Az e-learning tananyagok egyik legfőbb előnye, hogy interaktivitást tesznek lehetővé, aminek több pozitív hozadéka is van:
- segíti a tananyag elsajátítását,
- a tanulók aktivizálásával mélyebbé teszi a tudást,
- felkelti a tanulók figyelmét,
- növeli a motiváltságot,
- illetve segítségével szemléletesebben bemutathatóak egyes folyamatok, illusztrációk.
A rapid e-learning anyagok kivételével minden általunk fejlesztett tananyagba igyekszünk valamilyen szintű interaktivitást belevinni. Ennek módját és mértékét az ügyfél igényei szabják meg, illetve hogy milyen idő-és költségkeret áll rendelkezésre.
Számos módja van annak, hogy interaktivitást építsünk a tananyagba, és ezek az eszközök szabadon kombinálhatóak egymással is:
- a leggyakrabban használt és legalapvetőbb interakció, amikor a tanuló valamilyen aktivitása révén „adagolhatja” magának a tananyagot: az újabb információk megjelenhetnek akár gombra, ábrára, alakzatra kattintva, akár egy csúszkát húzogatva, vagy drag&drop módszerrel egy képet, szöveget egy adott helyre húzva.
- építhetünk az interaktivitásra akkor is, ha szeretnénk valamit demonstrálni a tanulónak: például egy fényviszonyokról szóló anyagban kattintással megváltoztathatja egy fotó megvilágítását vagy színhőmérsékletét
- az interaktivitás szolgálhatja az alaphangulat megteremtését is, a tanulót gyakorlatilag belehelyezve egy virtuális környezetbe
- a témára való ráhangolás lehet intellektuális jellegű is – ekkor kérdéseket teszünk fel a tanulónak, hogy mit gondol egy adott témáról, vagy tippelje meg, vajon mi a válasz egy adott kérdésre
- sokszor nagyon hasznos az is, ha megkérjük tanulóinkat, hogy gondoljanak át vagy gyűjtsenek össze, és írjanak le valamit, amit utána akár ki is nyomtathatnak – akár önismereti teszteket is beletehetünk a tananyagba, a kiértékeléssel együtt.
- szoftverdemo készítése esetén mindig javasoljuk, hogy lehetőleg interaktivitásra alapozzuk az oktatást: a leggyakoribb megoldás, hogy a magyarázó szövegek megjelenítése után megmutatjuk a tanulónak, hogy hová kell kattintania
- behozhatunk a tananyagba interaktivitást döntési pontok beágyazásával is, amikor a tanulók maga dönthet a haladás irányáról
- a tudásellenőrző feladatok is az interaktivitáshoz tartoznak – gyakori megoldás például, hogy egy-egy fontosabb információátadó oldal után beépítünk ilyen feladatokat, amelynek esetleges sikertelen megoldása esetén javasoljuk a tanulónak, hogy olvassa át újra az adott oldalt. Olyan tananyagokra is nagy az igény, amelyekben a tudásellenőrző kérdések sikeres megoldása valamiféle jutalmak megszerzésére irányul (ez a megoldás részben átvezet a felsorolásunk következő pontjához)
- az interaktivitás magasabb oktávja az, amikor az egész tananyagot egy játékos keretbe helyezzük, és a tanulók egy küldetés teljesítése során ismerkedhetnek meg az anyaggal. Ezek a kihívások lehetnek egyszerűbbek (például puzzle-darabok gyűjtögetése a feladatok megoldásával, amelyek a végén egy képpé állnak össze), és lehetnek akár komplex történetbe ágyazottak is (például olyan szimulációs szerepjáték, melynek során mikrochipeket lehet összegyűjteni a kihívások teljesítésével)
- végül ejtsünk szót azokról a megoldásokról is, amikor az interaktivitás túlnyúlik a tananyag keretein – és itt már a tananyagot megrendelő ügyfél leleményességén, szervezőkészségén van a hangsúly, ő ágyazza be a tananyagot egy vállalaton belüli kihívásba (például úgy, hogy a tananyagban a tanulók egy torta hozzávalóit gyűjtögetik, amiből a végére összeáll egy torta, majd a vállalat a valóságban is megjutalmazza a tananyagot elvégzett szervezeti egységet egy tortával – vagy mondjuk versenyt hirdet a szervezeti egységek között, és a nyertes egység jutalma egy csapatépítő program)
Mint láthatjuk, igen széles palettáról választhatunk, ha interaktivitást szeretnénk beépíteni a tananyagunkba.
Érdekesnek találod az interaktív tartalmakat, kipróbálnád őket? Vedd fel velünk a kapcsolatot itt: elearning.co.hu/kapcsolat/
