Mit jelent a helyzetspecifikus tanulás és hogyan alkalmazzuk mindezt az elearningben?
A helyzetspecifikus tanulás egy kontextus központú tanulási elmélet, melyet Collins, Duguid és Brown fejlesztett ki 1989-ben. A hagyományos oktatással ellentétben, mely különválasztja az elmélet és a gyakorlatot egymástól, a helyzetspecifikus tanulás ötvözi e két szempontot és összekapcsolja őket az adott tanulási folyamaton belül.
Ahhoz, hogy ezt alkalmazni tudjuk virtuális környezetben, fontos figyelembe venni az elmélet és gyakorlat, valamint egyén és csoport közti erős kapcsolatot, hasonlóképp, mint a tapasztalati tanulásban.
Mielőtt azonban konkrét példákat nézünk a helyzetspecifikus tanulás elearning alkalmazására, ismerjük meg jobban mit is tartalmaz ez az elmélet!
A helyzetspecifikus tanulás szorosan összefügg azzal a kontextussal, melyben jelen vannak a tevékenység, hely, kultúra, társadalmi kapcsolatok különféle elemei. Lényege, hogy a tanulás során az információkat megfelelő kontextusba helyezi és értelmezi.
Mivel a tanulmányainkat a valós környezetben folytatjuk, valamint a tudást is onnan merítjük, így fontos mindezt figyelembe venni a képzés kialakításakor.
Jellemzői:
- A tananyagoknak relevánsnak és hitelesnek kell lenniük, mely a tanulóban felmerülő problémákra alapszik.
- A kurzus során a tanulónak olyan vezetést kell nyújtani, melyben van tere átgondolni és felismerni a problémás helyzeteket, valamint azok megoldásait. Tehát fontos cél, hogy saját úton jusson el végül a szükséges szakértelemhez.
- A tananyag során biztosítani kell a tanulóknak egy „közösségi teret”, melyben ötleteket cserélhetnek, oszthatnak meg, ezáltal pedig új tudáshoz juthatnak.
- A tanulónak a gyakorlás érdekében értékelő, valamint önértékelő teszteket kell létrehozni.
Most pedig térjünk a lényegre: Hogyan alkalmazhatjuk mindezt az online tanulásban? Lássunk néhány ötletet!
Szimulációk és forgatókönyvek a hiteles problémák kezelésére
A legjobb út, ha egy valóságos szituációval kezdünk, ahol a tanuló különböző módokon gyakorolhatja a problémamegoldást egy kontrollált, vezetett környezetben.
Példa: Szimulációba ágyazott párbeszédes helyzet megteremtése, melyben a tanulónak az ügyféllel kell kapcsolatban állnia, ezáltal pedig elsajátítani az értékesítés új technikai módszereit.
A tanuló válaszaitól függően különböző forgatókönyvek valósulhatnak meg, így a szituáció egy olyan epilógusba kerül, amely megfelel a valóságnak.
Tutorial videók szakértői támogatással
Kezdeti időszakban lehet hatékony a videós oktatóanyagok készítése, melyben a tanuló megfigyelheti és azonnal gyakorlatba ültetheti a megszerzett ismereteket. Megfigyelés, megismerés által a viselkedési folyamatok belsővé, ezáltal pedig gyakorlati tudássá válhatnak.
Vitacsoportok önreflexióra
A kapcsolati szempont egy másik olyan aspektus melyből és mely által tanulunk. Az ehhez szükséges gyakorlati közösségek az LMS eszközeivel létrehozhatóak. A tanulók csoportokra bontva megoszthatják egymással tapasztalataikat, kérdéseiket, kételyeiket. Mindezekre jó eszközül szolgálnak a vitafórumok, videókonferenciák, de akár a közösségi média felületei is.
Kvízek – az értékeléshez
A tanulás során a végső értékelés, tudásellenőrzés sem nem maradhat el, ezért szükséges egy, a tanultakból álló vizsga létrehozása. A kvízek játkos tesztformátumban is létrehozhatóak, hogy felmérjék a tanulók megszerzett tudását.
Fontos, hogy mindezek a gyakorlati tudást mérjék fel minden esetben. Ehhez jó megoldás lehet, ha a kérdéseket beágyazzuk szituációkban, gyakorlati feladatokba és megoldandó problémákba.
Konklúzió
Bármely megoldást is válasszuk a képzésünk során, lényeg, hogy hiteles problémákkal foglalkozzunk és a tanulót reflektálásra késztessük a megoldás megtalálásához, az ismeretek elsajátításához.
