Ahhoz, hogy az e-learning tananyagok konzekvensek, egységesek legyenek, fontos, hogy egy jól kidolgozott és átgondolt forgatókönyvvel kezdjük a munkánkat.
Forgatókönyv! Miért?
A forgatókönyv lényege, hogy egységes és letisztult képet alakítsunk ki arról, milyennek is szeretnénk látni a tananyagot. Még a fejlesztés előtt eldöntsünk olyan alapvető dolgokat, hogy mi hol szerepel az oldalon, milyen animációkkal rendelkeznek az elemek. Így abban az esetben, ha több fejlesztő vesz részt a munkában, akkor is egységes lesz a tananyaga, nem változik a stílusa attól függően, hogy ki készítette az adott részt.
A forgatókönyv készítése akkor is kifejezetten hasznos, ha csak egy fejlesztő dolgozik a tananyagon. Segítségével átláthatóvá válik a struktúra, az oktatási cél és módszer, a számonkérés módja, a figyelemfenntartás eszközei és az interaktivitás választott fajtája. Lehetőség van eldönteni olyan kérdéseket, amik a tananyag arculatának egységét adják, így minden oldalon ugyanúgy szerepelnek: oldal címsora, logó, navigációs gombok elhelyezkedése és működése.
Mik szerepeljenek a forgatókönyvben?
A forgatókönyvben gyakorlatilag minden egyes elem megtalálható, ami a tananyagban is benne lesz. A legegyszerűbb, ha ezt Word-ben írjuk meg. Minden oldal esetén jegyezzük fel, hogy mik fognak szerepelni rajta:
– Címsor
– Szövegek
– Logó
– Navigációs gombok
– Vizuális elemek (ezek milyen módon, milyen időzítéssel jelennek meg)
– Az oldal pontos működésének leírása
– Ha szerepel a tananyagban, akkor a videó szövege és működése
Hogyan írjunk forgatókönyvet?
A nyersanyag alapos megismerése után érdemes logikusan átgondolni, hogy milyen struktúrát látunk az anyagban. Ezt akár fel is vázolhatjuk magunknak, hiszen ez adja majd a tananyag vázát, az elágazások útját.
Ez után érdemes átgondolni, hogy az egyes ismereteket hogyan tudnánk megjeleníteni a legjobban. Ábrákat készítünk hozzá, esetleg a példákat kerettörténetbe ágyazzuk, és így vezetjük végig a tanulót egy történeten, amibe beleágyazzuk a tanulandó részeket. Úgy is dönthetünk, hogy videókat, vagy narrációt készítünk hozzá, ebben az esetben is el kell dönteni, hogy miket jelenítünk meg a videóban: a példákat, vagy esetleg a részletes magyarázatokat a szabályok mögött stb.
Ha ezzel megvolnánk, akkor elkezdődhet a forgatókönyv papírra vetése, ahol már minden egyes oldalnál felvázoljuk azt, hogy pontosan mi és hogyan szerepel rajta.
A továbbiakban a forgatókönyvnek köszönhetően a fejlesztés egyszerűbb és gyorsabb lesz, bárki könnyedén bekapcsolódhat a munkába akár a folyamat közben is, hiszen tudni fogja, ami és hogyan szerepeljen az oldalakon. Úgy tűnhet, hogy a forgatókönyv megírása sok időt és energiát vesz igényben, azonban lényegesen meggyorsítja és leegyszerűsíti a további munkát, így mindenképpen érdemes átgondolni, hogy használjuk-e a módszert.
