Érdekességek Módszertan

Érzelmeink szerepe az e-learning során (I. rész)

A jó oktatás olyan élményhez juttatja a tanulót, mely a tudás megszerzésének leghatékonyabb módját nyújtja. Leegyszerűsítve: az oktatás támogatja a tanulót a tudás megszerzésében. De hogyan tanulunk? Mi játszódik le bennünk közben? A Multimédiás Tanulás Kognitív Elmélete ezt a folyamatot viszonylag egyszerűen mutatja be. Eszerint az oktatási üzenetek (egy slide, vagy csak egy mondat) olyan kognitív folyamatokat indít el a tanulóban, amely eredménye maga a tanulás.

Sok tudós azonban nem elégedett meg ezzel a leegyszerűsítő modellel, szerintük ugyanis az nem lehet, hogy pusztán az információ feldolgozása legyen az egyetlen aktivitás, ami lejátszódik a tanulóban az e-tanulás során, ezért kiegészítették a modellt az érzelemfeldolgozás folyamatával. Így születtek meg az affektív-kognitív modellek. Az affektív-kognitív tanulási modellek célja az, hogy a tanuló érzelmi állapotát valahogyan be lehessen emelni abba a „láncba” mely a tanulás folyamatát reprezentálja.

Az ábra jól szemlélteti ezt a folyamatot: Az e-learning epizód érzelmi választ vált ki a tanulóból, ami aztán befolyásolja a kognitív feldolgozást, így a tanulási folyamat eredményét is.

De mi az érzelmek szerepe ebben az egészben? Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, három jól irányzott kérdést kell előbb feltennünk magunkban.

  • Mik a kulcsérzelmek az e-learning során?
  • Honnan tudhatjuk, milyen erős kulcsérzelmeket élnek át a tanulók az e-learning során?
  • Milyen okai és következményei lehetnek a tanuló érzelmi állapotának?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ mai cikkünkben.

A kulcsérzelmek beazonosítása:

Számos kutató foglalkozott és foglalkozik a mai napig azzal, hogy beazonosítsák, pontosan mik azok a kulcsérzelmek, melyeket minden tanuló átélhet e-learning során. Ilyen például Loderer, Pekrun, és Lester kutatók metaanalízise, melyben számos kutatást elemezve jutottak arra, hogy három féle érzelem jelenhet meg affektív feldolgozás során. Ezek lehetnek pozitív aktiváló érzelmek, mint a tananyag élvezete, negatív aktiválók, mint a szorongás, és negatív gátlók, mint az unalom. Duffy és munkatársai hasonló eredményre jutottak saját kutatásukban, melyben megállapították, hogy az olyan pozitív aktiváló érzelmek, mint a tananyag élvezete, vagy a negatív aktiválók, mint a szorongás a legerősebben átélt érzelmek tanulás során. Jarvenoja, Jarvela, & Maimberg megfigyeléses kutatásukban, melyben diákokat kértek meg, hogy alkossanak tanulócsoportokat, és együtt tanuljanak, majd számoljanak be átélt érzelmeikről, arra jutottak, hogy az ilyen helyzetekben leggyakrabban tapasztalt érzelmek a frusztráció és a bosszúság. Harley, Lajoie, Tressel, and Jarrell kísérletük eredményeként ezzel szemben arra jutottak, hogy a legintenzívebben átélt érzelmek e-learning során mégis inkább pozitívak, mint a kiváncsiság vagy a tananyag okozta öröm. Összességében ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a jövőbeni kutatásoknak a pozitív aktiváló és a negatív aktiváló érzelmekre érdemes hangsúlyt fektetni.

Hogy mérjük a tanulók által tapasztalt érzelmeket?

Ennél mi sem egyszerűbb! Egyik lehetőség, hogy felsorolunk számos érzelmet, melyek között vannak pozitív aktiváló, negatív aktiváló, és negatív deaktiváló érzelmek, majd a tanulónak meg kell válaszolnia minden érzelemnél, egy 1-5-ig terjedő skálán, hogy mennyire érzi magára igaznak az adott érzelmet aktuálisan. Vannak természetesen gyakran használt, validált skálák erre (pl: Achievement Emotion Questionnaire), így nem kell magunknak kitalálni, mely érzelmekre is kellene rákérdezni. Biometriai mérések is alkalmazhatóak lennének ilyen helyzetekben, melyek akár megbízhatóbb eredményt is adhatnának az önbeszámolós kérdőíveknél, azonban ezek költséges és időigényes eljárások, mint az elektrodermális aktivitásmérés, vagy a szívritmus változásainak mérése tanulás közben.

De akkor mi is az érzelmek szerepe a tanulásban?

Cikkünk célja az, hogy a már bemutatott folyamatábra (lásd: fentebb) egyes összetevői között kiismerjük magunkat. Hiszen ki ne szeretné tudni, melyik út vezet a legeredményesebb tanuláshoz?

Erről következő cikkünkben lesz szó!

Forrás: Mayer, R. E. (2019). Searching for the role of emotions in e-learning. Learning and Instruction, 101213. doi:10.1016/j.learninstruc.2019.05.010

Letöltve: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S095947521930324X



A szerzőről

elearning.co.hu

Szóljon hozzá