Jó gyakorlatok Módszertan

A tanulás jövője I. rész

Képzeljük el együtt a tudásmenedzsment jövőjét. Mi az, ami megvalósulhat 5, 10, 20 éven belül és mi esélytelen?

El tudod képzelni, hogy a nem is olyan távoli jövőben a tanulók ahelyett, hogy saját tanulási folyamatukban kontrollt szerezve tapasztalati úton szerezzenek tudást inkább írásos anyagok feldolgozását preferálják? Vajon elképzelhető egy olyan szcenárió, amelyben egy tréning után odajön hozzád egy dolgozó azzal, hogy „Nagyon jó volt ez a tréning, de a csoportos és önálló feladatok helyett jobb lett volna még több PowerPoint diát megnézni és csöndben olvasott tananyagokat feldolgozni”?

Az azonnali információhozzáférés és a minket érő tapasztalatok szabad, egyéni alakításának korát éljük. Kilépünk az ajtón, megnyomunk egy gombot telefonunk kijelzőjén és szinte azonnal felbukkan egy autó, hogy elvigyen minket bárhová, ahova szeretnénk. Ez a kis eszköz a zsebünkben végtelen kommunikációs lehetőséget biztosít nekünk, hogy a földrajzi határokat leküzdve bárhol, bárkivel kapcsolatba léphessünk a nap bármely szakában.

A ma létező világ pedig nem fog holnap megszűnni, a fejlődés nem lassul.

A tanulás jövője is a tapasztalásban, az átélt élményekben rejlik, két okból:

  • A tanulási folyamat folytonos, egy kattintásra lévő zavaró ingerekkel versenyez minden pillanatban.
  • A modern tanuló aktív szereplője akar lenni saját tanulásának.

A tapasztalati tanulás alapja is ez: a tanuló aktív szerepet játszik tanulásában ahelyett, hogy passzív befogadója lenne annak. Ez a fajta tanulás eredményesebbnek mutatkozik. A Minnesotai Egyetem kutatása szerint az integratív, kollaboratív aktív tanulás nemcsak a tanulók eredményeinek javulásában, de személyes fejlődésükben is nagy szerepet játszik. A Berkeley Egyetem tanítási irányelvei szerint a komplex tanulási folyamat azért előnyösebb a hagyományos tanításnál, mert több új szinaptikus kapcsolatot teremt az agyban, és több agyi régió összehangolt működését serkenti.

Zavaró ingerek közt tanulunk

Lehet, hogy te is épp telefonról olvasod ezt a cikket. Közben időnként elkalandozik a figyelmed, megnyitod a messengert, válaszolsz egy-két üzenetre, megnyitsz egy vicces cikket, vagy dolgozol valamin éppen. Aztán azon kapod magad, hogy eltelt egy óra, és nem tudod, hogyan.

Minden pillanatban, mikor tréninget, vagy virtuális osztálytermet vezetsz, számos zavaró ingerrel kell megküzdened. A tanulók a telefonjukon, laptopjukon vezetik a teendőik listáját, amin abban a pillanatban, hogy bekapcsolják, értesítések ugranak elő. Ha passzív befogadóként kell végig ülniük egy tréninget, még erősebb a csábítás.

Cselekvést, és bevonódást megkívánó tréning során kevesebb lehetőséget adunk a figyelem elterelésére. Épp ezért annyira fontos a tapasztalati tanulás beépítése ebbe a folyamatba.

A LinkedIn 2018-as felmérése szerint elengedhetetlen, hogy az alkalmazottak számára minőségi időt biztosítsunk a tanulásra, fejlődésre. Az elterelt figyelmet kell visszaterelnünk a tanulásra, ezt csak a megfelelő tapasztalatok biztosításával tehetjük meg.

Kontroll biztosítása

15 évvel ezelőtt nem volt Instagram, Bolt, Amazon. Elmondhatjuk, hogy az egyének környezetükre gyakorolt kontrolljában, az elérhető kényelemben és személyre szabási lehetőségekben hatalmas fordulat következett be az idők során.

Képzeljük el a világot 15 év múlva. Milyen lesz a mindennapi rutinunk, munkahelyi élményeink, hétvégéink? Vajon még több kontrollt gyakorlunk majd környezetünkre, vagy kevesebbet?

Most próbáljuk meg mindezt az oktatás szempontjából nézni, és megértjük, miért akar a mai tanuló bevonódni saját tanulási folyamatába.

A legfiatalabb tanulók egy olyan világba csöppentek, ahol a Google, Alexa, Siri, a leghatékonyabb keresési lehetőségeket biztosította és a YouTube lett a kézikönyvük mindenhez.

Hogyan alkalmazkodjunk ehhez a helyzethez?

Következő cikkünkben 3 ötlettel folytatjuk, arról, hogy hogyan is integrálhatjuk a tapasztalati tanulást a jelen folyamatokba és hogyan adhatunk több kontrollt tanulóink kezébe.

Forrás:

A szerzőről

elearning.co.hu

Szóljon hozzá