Blogunkban új cikksorozatot indítottunk, melynek keretében egy-egy konkrét, általunk készített tananyagon keresztül fogjuk bemutatni, hogy milyen megoldásokat miért alkalmaztunk a tananyag elkészítése során.
Az első részben a kötelezően elvégzendő tananyagokat néztük meg, most pedig egy mindenki számára hasznos, időbeosztásunk megszervezését segítő tananyagra, a sürgős/fontos mátrixra kerül sor. Az anyagot teljes egészében meg tudjátok tekinteni weboldalunkra kattintva!
A sürgős/fontos mátrix egy személyes időmenedzsment módszer egy derékszögű koordináta rendszerben megtestesülve. A negyedekbe aszerint kerülnek a feladatok elosztásra, hogy azt az adott szituációban mennyire ítéltünk sürgősnek és fontosnak.
Mivel a tananyagnak nincs konkrét, szűkebb értelembe vett célcsoportja, ezért különösképpen oda kell figyelni arra, hogy felkeltsük a tanuló kíváncsiságát, és fenn is tartsuk érdeklődését.
Lássuk, milyen módszerekkel lehetséges ez!
Érdeklődés felkeltése: A tananyagra való ráhangolódást személyesebb hangvételű kérdésekkel tehetjük könnyebbé. Kérdezzünk rá például a tanuló időgazdálkodásának hatékonyságára. Ezek a kérdések nem az előzetes tudás mérését tűzik ki célul, sokkal inkább azt érik el, hogy a tanulóban olyan további kérdések fogalmazódjanak meg, amelyek motiválják az anyag mély elsajátítására. A tananyag témájától függően kerettörténetbe is helyezhetjük a tananyagot, vagy egy figurát is választhatunk, aki végigkíséri a tanulót és segíti a tananyagban való haladást.
Tananyag szerkezeti egységei: A tananyag elején a tartalomjegyzék segítségével elérhetőek a részek, ide pedig bármikor visszatérhetünk az anyag feldolgozása során. Gyakorlatias tananyagok esetében az elmélet háttérbe szorulhat. Ha ezek leírása nem fontos az anyag elsajátításához, illesszünk be plusz oldalként, ahol a tanuló további információkhoz juthat. Ezeket jelöljük külön kis ikonnal, és érdekességként, vagy kiegészítő információként jegyezzük őket. Például a sürgős/fontos mátrix megismeréséhez nem szükséges ismernünk kitalálóinak életrajzait, mégis érdekességként beillesztettük plusz slide-ként, mert úgy gondoltuk sokakban fog felmerülni a kérdés, kik is voltak ők valójában.
Felépítés: Az érdeklődést felkeltő, bevezető kérdésekről már volt szó. Rövid elméleti bevezető után rátérhetünk a feladatokra, gyakorlatokra, majd a tananyagot összegzés, esetleg szintfelmérő teszt zárja. Ebben az esetben mivel egy készség, egész pontosan az időgazdálkodási készség fejlesztését tűztük ki célul, a tananyag végi szintfelmérőnél a tanuló azonnal látja, hogy jól válaszolt-e és a tananyag sem az itt elért pontok alapján válik teljesítetté, vagy teljesítetlenné.
Interaktivitás: Fontosnak tartom, hogy egy e-learninges tananyag ne csak pusztán megtanulandó tényekből épüljön fel, hanem legyen megfelelő mennyiségű lehetőség, ahol a tanuló aktívan részt vehet a feldolgozásban. Készségfejlesztő, gyakorlatias tananyagok esetében rengeteg féle lehetőségünk van, hogy milyen típusú interaktív elemet illesztünk be, ennek az adott szerkesztő program funkciótára szabhat határt. Tegyük lehetővé, hogy a tanuló választhasson lehetőségek közül, tegyünk fel „mit gondolsz” típusú kérdéseket, illesszünk be olyan feladatokat, ahol nincs jó és rossz megoldás. Interaktív elemek beillesztésével élvezetesség vélik a tananyag elvégzése, megindítja a tanuló gondolkodását és felkelti érdeklődését.
Használtátok már a sürgős/fontos mátrixot? Hasznát tudnátok venni az ehhez hasonló készségfejlesztő tananyagoknak?
