Jelen helyzetben a diákok sokkal több időt töltenek a képernyő előtt, mint azelőtt. Ez hatással lehet a közérzetükre, mindennapjaikra. Számos ok miatt azt gondolhatjuk, hogy a Facebook egy megfelelő platform lehet az online oktatás mellett, azonban érdemes más lehetőségeket találni ehelyett.
A világ egyik legismertebb gazdasági folyóiratában rávilágítottak arra, hogy a fiatalok sokkal több időt töltenek jelenleg online és önmagukban. Éppen ezért érdekes lehet a következő kísérlet, mely a közösségi média hatásaira fókuszál.
Mit jelent neked a Facebook? Mennyiért mondanál le róla?
Hunt Allcott, Luca Braghieri, Sarah Eichmeyer és Matthew Gentzkow egy kísérletet tettek közzé egy Amerikai Gazdasági Folyóiratba „A szociális média jóléti hatásai” címmel. A kutatásában 8 hétre deaktiválták a Facebook-ot 1 670 ember számára, a 2016. évi amerikai elnökválasztás napján. Természetesen a résztvevőket Facebookon keresztül toborozták.
A folyamat első lépéseként azt vizsgálták meg, mekkora összegért lennének hajlandóak az emberek beszüntetni a facebook használatát. Ez tulajdonképpen, bár nem tökéletesen, de a facebook értékét mutatta meg számszerűsítve, egyéni szinteken.
A mintát azokkal készítették, akiknek 102 dollárért, vagy annál alacsonyabb összegért vállalták, hogy deaktiválják profiljukat. Az elővizsgálatban a bemondott összegek medián értéke 180 dollár, az átlag 100 dollár volt, meghaladva a korábbi vizsgálatok eredményeit. Ez azt jelenti, hogy az emberek a Facebookot nagyon értékesnek vagy additívnak tekintik. Ezután a csoportot két részre osztották, véletlenszerűen: a csoport egyharmada 102 dollárt kapott, a többieknek 0 dollárt kaptak az első 4 hét során. A fennmaradó hetekben pedig egy másik összeget kínáltak fel nekik, ezúttal véletlenszerűen 0 és 170 dollár között.
Hogyan töltik az emberek az idejüket a platformon?
A kutatók megkérték a résztvevőket, hogy kezdjék el más dolgokkal kitölteni a Facebookra szánt idejüket. A kutatásból kiderült, hogy a Twittert használták leginkább a közösségi média helyettesítésére. Azonban a Twitter így is csak második lett a képernyőn kívüli időtöltés kategóriában. A TV nézés, illetve a barátokkal és családdal töltött idő a harmadik és negyedik helyen végzett.
A mentális és érzelmi jóllét hatását illetően a kutatók „pozitív, de nem
szignifikáns” hatásokról adtak számot. Ezek összhangban állnak a korábbi
kutatásokkal, amelyek a Facebook negatív hatásait sugallják a szubjektív jóllétre,
de kisebb hatással vannak, mint a korábbi tanulmányokban. Ugyancsak nem volt
észrevehető különbség az aktívabb felhasználók között és azok között, akik
addig sem használták ki aktívan a platform lehetőségeit. De a Facebook kikapcsolásából
származó érzések nem csak pozitívak voltak: az „élettel való elégedettség” után
a „szorongás” lett a második, aztán a „boldogság”, a „depresszió”, majd az
„unalom”.
A minta demográfiai adatai alapján a résztvevők 57% -a nő volt, 68% fehér, 52% 30 év alatti volt, 51% rendelkezett felsőfokú végzettséggel és 60% -nak az éves jövedelme legalább 50 000 dollár volt. Ezek többé-kevésbé tükrözik a teljes Facebook-felhasználók és az amerikai állampolgárok demográfiai adatait.
További eredmények
A kutatás további eredményei a következők voltak:
A „Facebook-mentes” személyeknek átlagosan napi 60 percnyi idejük szabadult fel. Míg néhányan ezen idő egy részét inkább más közösségi médiára vagy online tevékenységekre fordították, az emberek többsége a felszabadult idejének nagy részét offline állapotban, tévénézéssel vagy barátaival, családjával töltötte.
Voltak, akik a facebookon keresztüli hírek olvasását nem helyettesítették más hírforrással, így ezek a csoportok kevesebb, mint 15 percet töltöttek hírolvasással. Így kevésbé voltak tájékozottak a hírekről és a politikáról és kevésbé tudtak a politika negatív gazdasági hatásairól, de úgy tűnik, hogy ez nem befolyásolta a választási napon való részvételüket, sőt nagyobb valószínűséggel nyitottak meg politikai tartalmú e-maileket kampányidőszakban.
A kutatás nyomán a „Facebook-mentes” csoport tagjai átlagosan 22%-kal kevesebb
időt töltöttek a Facebookon néhány héttel a deaktiválást követően, bár voltak,
akik egyenesen jobb színben látták ezután a közösségi média oldalt. 5 százalék
soha nem nyitotta meg újra a Facebookot.
Mi a tanulság? A közösségimédia-használat mentális egészségre gyakorolt negatív hatása mellett a gyerekeknek azzal a sok, figyelemelterelő ingerrel is meg kell küzdeniük, amit az oldal kínál nekik rögtön belépésnél. Így a Facebook helyett érdemes más platformot választani a távoktatásra, mert az oldalon töltött kalandozás könnyen válhat a tanulás rovására, míg a kisebb mértékű facebook-használat nagyobb felszabaduló, és tanulásra fordítható időt jelent.
Forrás:
