Képzeljük el együtt a tudásmenedzsment jövőjét. Mi az, ami megvalósulhat 5, 10, 20 éven belül és mi esélytelen?
El tudod képzelni, hogy a nem is olyan távoli jövőben a tanulók ahelyett, hogy saját tanulási folyamatukban kontrollt szerezve tapasztalati úton szerezzenek tudást inkább írásos anyagok feldolgozását preferálják? Vajon elképzelhető egy olyan szcenárió, amelyben egy tréning után odajön hozzád egy dolgozó azzal, hogy „Nagyon jó volt ez a tréning, de a csoportos és önálló feladatok helyett jobb lett volna még több PowerPoint diát megnézni és csöndben olvasott tananyagokat feldolgozni”?
Cikksorozatunk 1. részében a tanulás aktuális és a várható jövőbeni kihívásairól írtunk, jelen cikkünkben pedig 3 ötletet írunk, melyek ezen kihívásokra válaszok lehetnek.
3 ötlet, hogy hogyan is integrálhatjuk a tapasztalati tanulást és adhatunk több kontrollt tanulóink kezébe
Esettanulmányok és szerepjátékok
Vegyünk valódi eseteket és játsszuk el azokat. Nézzük meg más nézőpontból az eseteket, és próbáljuk ki, ki hogy oldaná meg ezeket. Az üzleti iskolák már régóta alkalmaznak esettanulmányokat sikerrel, és ezt mi is megtehetjük. Lehetőségünk van valódi eseményeket szimulálni, ezáltal gyakorlási lehetőséggel ellátni tanulóinkat, éljünk vele!
Visszajelzés, coaching, mentorprogram
Számos intézmény alkalmaz olyan modelleket, melyek során a szenior kollégák szárnyaik alá veszik azokat a fiatal kollégákat, akikben lehetőséget látnak, ezáltal hozzájárulva azok fejlődéséhez. Ezeknek a coaching jellegű megbeszéléseknek nem szabad csak a napi eseményekre szorítkoznia. Ahhoz, hogy a mentorálás tényleg sikeres legyen, muszáj a folyamatba integrálni a tapasztalati tanulás elemeit.
Konstruáljunk keretet, amely szcenáriókat és platformot biztosít a tanulónak a gyakorlásra. Engedjük a mentoroknak, hogy elmondhassák saját történeteiket, és alakíthassák a tanulási környezetet. Promótáljuk a tanulást azáltal, hogy olyan szcenáriókkal gazdagítjuk a párbeszédet, melyek a való élet kihívásaira reflektálnak.
Aktív tanulás
Ha a tréning csoportokat kohorszokra bontjuk, a bajtársiasság élményével gazdagíthatjuk a tanulást. Ezt az élményt beépítve, kihívásokat adva a csoportoknak pozitív eredményeket érhetünk el. Adjunk valamilyen célt a csoportoknak, amin együtt kell dolgozniuk, és engedjünk teret a különböző megoldásoknak. Ha lehetséges, adjunk kompetitív elemet a folyamatba, ahol több csoport versenyezhet egymással, hogy kibontakoztathassák kreativitásukat.
A tanulás jövője
Ahhoz, hogy a tanulás ténylegesen tanulás legyen, le kell küzdenünk a zavaró ingerek által felállított korlátokat, és biztosítanunk kell a tanulók számára, hogy beleszólásuk legyen a folyamatba. A passzív megközelítések nem működnek jól ebben a küzdelemben, mert nem építenek a tanuló kompetenciájára.
A tapasztalati tanulás emlékezetes és magával ragadó környezetet biztosít, amelyben a résztvevők aktívan részt vesznek saját fejlődésükben. A LinkedIn felmérése szerint a megkérdezettek 94%-a azt mondta, maradna a jelenlegi munkahelyén, ha az biztosítana lehetőségeket arra, hogy új kompetenciákat építhessenek ki, és a fejlődést feljebb lépés követné a munkahelyi ranglétrán. Használjuk a tapasztalati tanulást arra, hogy megszüntessük az elmélet és gyakorlat között oly régóta fennálló szakadékot, és építsünk a dolgozók fejlődési és előmeneteli aspirációjára.
Elképzelni sem tudunk jobb zárást, mint Arisztotelész szavait: „Azokat a dolgokat, amelyeket előzetes tanulás révén kell létrehozni, azokat éppen a létrehozó tevékenység révén tanuljuk meg: építőmesterré csak a házépítés – lantművésszé csak a lantjáték gyakorlása által válik az ember.”
Forrás:
