Blogbejegyzésünk előző részében a tudásmenedzsment fogalmát, célját és a tacit tudás megosztásának módját vizsgáltuk. A folytatásban a tudásmenedzsment lehetséges lépéseit, hátráltató tényezőit mutatjuk be röviden.
A tudásmenedzsment tevékenységcsoportjai:
- A tudás azonosítása -> tudáskatalógus
Bár az egyének és szervezetek nagy tudással rendelkeznek, annak csak egy bizonyos részével vannak ténylegesen tisztában. A tudás megfelelő lehetőségeinek kihasználása érdekében tudáskatalógus/térkép készítése ajánlott. Szükséges elsődlegesen felmérni milyen meglévő tudásuk van az egyéneknek és ezt mire lehet hasznosítani. Ezzel egyetemben a stratégiai célok megvalósításához szükséges hiányzó tudást, úgynevezett „knowledge gap”-et is érdemes feltárni. Valamiféle tudástérképe minden dolgozónak van, hiszen sejtik, hogy mikor hova érdemes fordulniuk. A legegyszerűbb tudástérkép a vállalat szervezeti felépítése. De ha belegondolunk, hogy például a gyógyszeriparban mennyi és milyen sokféle tudás testesül meg egyetlen termékben, máris érezni fogjuk, mekkora távolság lehet a mégoly célszerű szervezeti felépítés és egy árnyalt információkat (szakmai életrajzokat, egyéni tapasztalatokat, személyes kapcsolatokat) is tartalmazó vállalati “arany oldalak” között.
- A tudás megosztása
A felhalmozott tudás tárolható, másokkal megosztható. Fontos a rendszerezett, biztonságos tárolása, hogy bármikor felhasználható legyen. A már meglévő tanulságok, tapasztalatok megosztásának hiánya erőforrás (pénz és idő) pazarlás.
- A tudás fejlesztése
Új tudás termelődik, amint a már meglévő tudás új személyhez, szervezeti egységhez kerül, hiszen a dolgozók így nem az alapoktól indulnak, hanem van mire építkezniük, készek a továbbfejlődésre.
Tudásmegosztást akadályozható tényezők
Tudásféltés
Magyarországi kutatások kimutatták, hogy a dolgozók nagy része tudásukat, pozíciójukat féltve nem nyitottak a munkahelyi tudásmegosztásra. A fejlettebb országokban végzett hasonló felmérések alapján a tudásféltés nem mindenhol jellemző.
Menedzsment hiba
Felmérések szerint a hazai vezetők nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a tudásmegosztás támogatásának. Sok esetben a merev bürokratikus szabályok nem teszik a tudásmegosztást lehetővé, vagy a munkaszervezés nem hagy rá elegendő időt a dolgozóknak. Lehet az információfeldolgozás tökéletes, mégsem születik belőle innováció; a legkitűnőbb információforrások is kihasználatlanok maradnak, ha például nem jut idő az igénybevételükre. A tudásmenedzsmentben döntő szerepe van az embernek (Davenport és Marchand 1999).
Individualista kultúra
A posztmodern társadalmakban nehéz elérni, hogy az egyén hajlandó legyen megosztani tudását, egyediségre, önmegvalósításra törekvése miatt.
Információ túlterheltség
Egy KPMG felmérés szerint (Janine Willis, 200), az alkalmazottak több mint fele szenved a túl sok információtól, így idejük sincs arra, hogy tudásmegosztással foglalkozzanak. A felmérésből szintúgy kiderült, hogy az emberek egyötöde (sok esetben tévesen) túl bonyolultnak találja a számítógépes rendszerek használatát.
Szervezeti kultúra
A hatalmi szakadék az alkalmazottak és vezetők között, bizalomhiány és partneri viszony hiánya gátolja a tudásmegosztást.
Mi kell a tudásmegosztáshoz? (Susan Mendelsohn Kersey, 1998)
- Bizalom
- Világos, tiszta kommunikáció
- Határozott cél (tudásunk megosztására)
- Egy nyelven beszéljünk
- Elegendő idő
- megfelelő infrastruktúra
- Legyen mód kötetlen kapcsolat felvételre
- Rendelkezzünk könnyen átadható személyes tudással
- Feletteseink támogatása a tudás megosztására (kommunikáció!)
Az intézményi kultúra fokozatosan, lassan változtatható. Az apró lépések, kis változások több eredményt produkálhatnak, mint a radikális, erőltetett újítások bevezetése.
Szerző: Burucs Eszter
Források:
Davenport, T. H. et al., (1999) Is KM just good information management? In: Knowledge Management, Mastering Information Management Part Six [a Financial Times melléklete]
Dr. Habil. KECZER GABRIELLA (2016) Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar A tudásmenedzsment és az emberi erőforrás menedzsment kapcsolata – a tudásmegosztás elősegítése a szervezetben
Sándori Zsuzsanna: http://mek.oszk.hu/03100/03145/html/km5.htm (letöltés: 2019.03.12.)
Susan Mendelsohn Kersey (1998) Knowledge Management
